Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 21. szám - A Tervezet jelzálogjogáról [4. r.]

21. sz. Magyar Jogász-Ujság 415 alapján kiadott miniszteri rendelet utján kiterjeszthető a miniszteri rendeleteken és a szabályrendeleteken alapuló vitás kérdéseknek végérvényes elbírálására. Ha mind ezekhez hozzá fog járulni a vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló 1891 : XXXIII. t.-cz. 2. §-a értelmében már az alsófolcon is szervezendő közigazgatási biróság, akkor adminisztratív bíráskodásunkról elmondhatjuk, hogy egész megfelelően van szervezve, — s akkor fogjuk különösen tapasztalni, mily hasznos és jótékony befolyást gyakorol az a tény, miszerint a végrehajtó hatalomnak egyes jogsértései ellen az állampolgárok birói uton megvédetnek, másrészről az, bogy az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalmat működésében ellenőrzi, irányítja és befolyásolja, mi azonban valósággal nem beavatkozás a végrehajtó hatalom hatóságába, hanem ellenkezőleg, a hatóságnak vizsgálata azon irányban, nem lépte-e tul azon hatáskört, melyet neki a törvény kijelölt. Kívánatos tehát, hogy a közigazgatási biróság hatáskörére és szervezetére vonatkozólag a fentiekben vázolt elvehet és reformokat a törvényhozás és a kormány, a jó közigazgatás érdekében is, minél előbb tettleg megvalósiianá! Dr. Obetlcó Dezső, volt kir. törvényszéki biró, eperjesi jogakadémiai tanár. y*\ A Tervezet jelzálogjogáról.*) Mielőtt a telekadósság kérdésére áttérnénk, még magának ez intézménynek indokolása válik szükségessé. Nevezetesen az a kérdés, hogy a hitelező kielégítési jogának ilyen megszorítására hazánk különös viszonyai között van-e szükség vagy sem ? Kiindulásunk a társadalomgazdaság tudományának az a tétele, hogy a föld különösen extenzív gazdálkodás mellett képezi a mezőgazdálkodást üző földtulajdonos hitelének alapját. Miután pedig hazánk nem csak mezőgazdaságot üző ország, hanem, sajna, extensive gazdálkodó ország is, oly intézményről kell gondoskodni, mely a fenti tudományos tételnek következményeivel is számot vet. Magyarország 30.5 millió hektár termő területének egy tizennégyed része legelőterület, egytizenötöd része pedig közös tulajdonban áll. A gazdaságoknak 2,388.482-t kitevő számából csak 75 ezer haszonbéres gazdaság van. Ha ezen kivül egészen mellőzöm is a gazdaságok felszerelésére nézve a statisztika tudománya által feldolgozott anyagot, úgyis kétségtelen, hogy hazánkban a mezőgazdaság kiválóan s általában extenzív, amint hogy ilyen mennyiségű legelő, ') Előző közleményt 1. a 17. számban. ennyi közös tulajdonban álló föld s ily kevés haszonbéres gazdaság mellett intenzív nem is lehet. A személyes hitelnek a földbirtokosra nézve csak is intenzív gazdálkodás mellett van jelentősége, de még ez esetben sem oly fokozott mértékben, mint más foglalkozások körében, mert a föld a rohamos befektetéseket s az ezzel járó intenzitást nem mindig birja el s mert az intenzitás nem mindig jár a jövedelem megfelelek) arányú növekedésével. — Nem hagyható továbbá figyelmen kivül, hogy sok oly befektetés is van, melyet csak a tulajdonosok nagyobb száma együtt eszközölhet. De másrészről áll az is, hogy a földtulajdonos személyi hitel nélkül még sem lehet el, s hogy ilyenre nem csak, hogy szüksége van, hanem hogy ennek nyújtására a hitelezőnek is elegendő kielégítési alapja van extenzív gazdálkodás mellett, de természetesen még inkább intenzív gazdálkodás mellett. A gazdálkodónak is van tehát elég vagyona földjén kivül s elég biztos keresete, hogy személyes hitele is lehessen s mégis azt tapasztaljuk, hogy az ingatlannak kell viselni a személyes hitel terhét is. Hazánk ingatlanain bekebelezve levő követelések egy ötöd, egy hatod része,32) tehát a látszólagos földhitel jelentékeny része személyes hitel. Általános szokás ugyanis nálunk, hogy a pénzintézetek s más hitelezők nem elégesznek meg a váltón magukat kötelezett kezesek nyújtotta biztosítékkal, hanem ezen kivül a közvetlen adós ingatlanán való bekebelezéssel is biztosítják magukat. Ez a kis- és törpebirtokra nézve természetesen oly terheket ró, s a birtokos oly megkötést eredményezni, hogy azok hiteléről alig lehet szólani. Az ingatlanon alapuló személyes hitelnek rendkívüli hátránya abban van, hogy a tulajdonos ennek bekebelezése által nemcsak, hogy kettős biztosítékot adván, az egyik hitel forrásától meg van fosztva, hanem hogy a bekebelezés által a gyors lejáratú s szigorú eljárású váltóhitelt különösen a hitelezőnek egyszermásszor tapasztalt engedékenysége esetén hajlandó lesz realhitelnek tekinteni, s ennek következményeképen a lejáratot elhagolni. Ami viszont a hitelező részéről ellenhatást szülvén, a követeiésnek gyors behajtására ösztönzi, s ez az adós anyagi romlását vonja maga után. A gyakorlatot ismerők előtt a viszonyokat részletesen fejtegetni nem szükséges. Nem mulaszthatom el mégis, hogy még egy káros körülményre rá ne mutassak. A jelzáloghitelt a hitelező az ingatlanra — ennek értékét s a bekebelezés rangsorát szem előtt tartva, — adja. S ennek daczára, mégis azt 32) Fellner : Adalékok mezőgazdasági hitelpolitikánkhoz. (Közgazd. Szemle 1897. évf. jan. 48. 1.)