Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 1. szám - Biró és ügyvéd - Igazságügyi állapotok Poroszországban

26 Magyar Jogász-Ujság III. évf. Biró és ügyvéd. A budapesti ügyvédi kör­ken érdekes felolvasást tartott a mult napokban dr. Nagy Dezső a biró és ügyvéd közötti viszonyról. Törvénykezésünkben — úgymond a felolvasó — a szóbeliségnek az egész vonalon való teljes meghono­sításától már alig választ el valami. Biró és ügyvéd kö­zött közvetetten érintkezés a fórumon ma már minden nap ezrével fordul elő, ami szükségessé teszi azt, hogy a biró és ügyvéd közötti viszonynak szerfölött kényes kérdése tisztáztassék és az igazságszolgáltatásnak e két szerve között, az igazságszolgáltatás egészséges fejlődé­sére a helyes ut megtaláltassák. Erre annál is inkább szükség van, mert tény, hogy a bíróság és az ügyvédi kar közt való viszonyban bizonyos feszültség mutatko­zik. Ennek oka törvénykezési rendszerünkben gyökere­zik első sorban, mely a birói és ügyvédi nevelést már az iskola kapujától kezdve szorosan szétválasztja. Az egyik ifjú, aki az ügyvédi pályára készül, kezdettől fogva a kérő szerepét viszi, mig a másik, aki pelyhedző szakálu ifjú, birói székében gyakorolja a ráruházott állami hatalmat, szemben a kérésre utalt ügyvéd vagy ügyvédjelölt tanulótársával. Ez egészségtelen állapot. Utal az előadó az angol igazságügyi szervezetre, mely a maga sajátosságában egyedül mutatja föl az egészséges fejlődés képét. A gyakorlati pályán működő fiatal angol jogász először ügyéd s csak hosszabb idő után, mikor már idősebb kort ért el, lehet biróvá, kellő judiciummal és nyugodt kedélylyel s hosszabb gyakorlati pályán szerzett egyéb tekintélyével is. Az ügyvéd szerepe az aktivitás, a harc, a küzdés; a biróé a passzív szemlé­lődés, az előtte lefolyó harcztól érintetlen, nyugodt ke­dély. Nálunk megvan az a természetellenes állapot, hogy fiatal, hullámzó kedélyű emberek kerülnek birói székbe, ezek intézik az ügyek 90 százalékát és így nem csoda, ha a fiatal birói kedély tulcsap a neki megszabott szük medren. Kész az összeütközések forrása. Rátér ezután az előadó az ügyvéd szerepére és kötelességére a szó­beli tárgyaláson, amelynek alapja az, hogy az ügyvéd az ügyet, melyet véd, ugy ténybelileg, mint jogi vonat­kozásaiban teljesen ismerje. A tudás mindig imponál s ebben keresse erejét Igyekezzék rövid lenni és mind­végig érdekes. Ekkor a biró türelemmel fogja őt hall­gatni s viszont a biró legyen türelemmel az ügyvéd fejtegetései iránt. Meggondolandó az, hogy az ügyvédnek nemcsak azt kell előadni, amit a biró lényegesnek gon­dol az ügyre vonatkozólag, hanem mindazt, aminek a különböző egyéni fölfogások mellett fontossága lehet. Legyen a biró türelemmel akkor is, ha az ügyvéd harczi hevében netalán elragadtatja magát. Ha a biró az ügy­védet félbeszakítja és türelmetlenséget mutat, megza­varja a tárgyalás folyamatát. Viszont az ügyvéd anél­kül, hogy meghunyászkodó lenne, viseltessék tisztelettel a biróság iránt és fogadja különösen annak h tározatát illő tisztelettel. Végül foglalkozik előadó a biró és az ügyvéd közötti társadalmi viszonynyal is, amelyen a két állás egymáshoz való hivatalos viszonyának teljesen el kell tűnnie, valaminthogy a társadalmi téren való pajtáskodást és viszályt, mely egyes biró és ügyvéd kö­zött fönforoghat, nem szabad a tárgyaló terembe be­vinni, ahol tógát kellene ölteni mindannyioknak, jeléül annak, hogy ezen a helyen levetették a hétköznapi em­bert. Épen az egyik legnagyobb baj uj törvénykezésünk­ben, mint társadalmi életünkben, különösen vidéki he­lyeken, hogy a társadalmi élet kisebb-nagyobb bajait, viszályait, barátságos és ellenséges érzelmeit beleviszik a tárgyaló terembe és viszont egy-egy kedvezőtlen ítéletet vagy erősebb felebbezést kivisznek a társadalmi életbe, ami tarthatatlanná teszi a helyzetet itt is ott is, s kárát a jogkereső közönség vallja. Már külsőleg is ugy kellene berendezni a tárgyalást az egyes bíróságoknál is, hogy az bizonyos nagyobb ünnepséggel történjék, ami feled­teti a magánérzelmeket. Szükséges különösen nagyobb helyeken, hogy a birói és ügyvédi kar tagjai társadal­milag és tudományos eszmecserékben is minél gyak­rabban érintkezzenek, hogy igy az általános, az egész karra kiterjedő érintkezés nivellálja ez érzelmeket, ta­nulják meg egymást kölcsönösen becsülni, teljesen el­vonatkozni a személytől s mindig és egyedül csak az ügyet tartani szem előtt. A helyes viszony kifejlődését elősegíti a birói és az ügyvédi kar gyakorlati tanulásá­nak és minősítésének egységesítése és az angol rend­szer felé való fejlesztése, mely a fiatalabb nemzedéket az ügyvédi pályán neveli s a birói kart ennek a kiváló ságaiból ujonczozza . — Kodifikatorius munkálatok folynak erő­sen egyes szakminisztériumainkban. A belügyminiszté­riumban már elkészült a városok ügykezelését egyszerű­sítő' szabályzat előadói tervezete. A nagy gonddal ki­dolgozott ujitás már az 1904. év folyamán fog életbe lépni. Ugyancsak ez év folyamán a rendőri bíráskodás reformját is hatályba akarják léptetni; de még a vonat­kozó végrehajtási rendelet tervezetét, mely szintén már elkészült, végleges szövegezése előtt szakankét elé ter­jesztik. Tallián földmivelésügyi miniszter az állategész­ségügyi törvény revíziójára szerkesztő bizottságot állilolt össze, a melynek elnöke Bárdossy állategészségügyi fő­felügyelő ; végül a bányatörvény tervezete nemsokára szintén nyilvánosságra kerül. ^'igazságügyi állapotok Poroszországban. A „Német igazságügyi statisztika" legújabb kötete és az 1904. évre szóló határidőnaptár alapulvételével az ismert kriminátpolitikus, Aschrott dr. (Elberfeld) törvényszéki elnök a „Német Jogász-Ujság"-ban adalékokat közöl a porosz igazságügyi állapotok felől, mely adalékokra, mivel a német birodalmi igazságügyi állapotokat is meg­világítják és mivel a hazai viszonyok összehasonlitó vizsgálatára serkentenek, a következőkben futó pillan­tást vetünk : A birói állások szaporításában, valamint azok be­töltésében is Poroszország a népességnek évről-évre fo­kozatosan növekedő aránya és a birodalmi átlag mögött is messze elmarad. Utóbbi szerint 6713 lakosra esik egy biró, holott a 13 porosz törvényszéki kerületben csak 7443 lakosra jut egy biró. 1883 óta az egy bíróra eső lakosok száma a birodalomban átlag 210-zel, Poroszor­szágban 550-nel emelkedett. Előléptetés tekintetében is sokkal kedvezőtlenebb a porosz bírák helyzete, mint a többi német biráké. Ugyanis Poroszországban a magasabb birói állá­sok csak 15 7%-át teszik ki az összes birói állások­nak, a birodalomban pedig 16-l°/o-át, aminek oka Asch­rott szerint abban rejlik, hogy Poroszországban a tör­vényszéki tanácsok száma tetemesen nagyobb, mint az elnökök- és igazgatóké, akik a szervezeti törvény 61. §.-a szerint tanácsokban elnökölnek. A főtörvényszéki bíró­nak való kineveztetéshez 18 évi szolgálati idő, a fő­ügyészi kineveztetéshez 19, a törvényszéki igazgatónak való kineveztetéshez 19V2 év. Négy-négy biró és ügyész közül csak egynek van kilátása a magasabb állásra tör­ténő előléptetésre. Ami a törvényszéki és járásbirósági birák fizetéseit illeti, Aschrott számítása szerint 25 évi szolgálati idő szükséges ahhoz, hogy a bírák a 6600 márkát kitevő legnagyobb fizetést elérjék. A fizetésnek legalsóbb loka: a 3000 márkányi fizetés az asszesz­szőri pátens elnyerésétől számított llft év alatt elérhető a következő fokozatokra már három évenként lehet emelkedni, csak az utolsó fokozatban kell 5>/2 évnél is

Next

/
Thumbnails
Contents