Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 1. szám - Meteorológia és igazságszolgáltatás

22 Magyar Jogász-Ujsag IQ. évf. ut jéggel vagy hóval volt-e borítva. Ebben az esetben is figyelembe veendők azok a különbözetek, amelyeket az előző esetben részleteztünk. 5. Egy butorszállitraány az egyik peres fél állítása szerint az A. és B. közötti uton, eső folytán kárt szenvedett és értékéből veszített; holott a másik fél azt állítja, hogy a szállítmány még a szállítás előtt ázott meg és szenvedett kárt. Ez a kérdés a különböző helyeken különböző időkben előfordult csapadékokra vonatkozó feljegyzések alapján dönthető csak el, a lelkiismeretes szakértői véleményhez azonban még több adatra és kombináczióra van szükség, mint az első esetben, mert a csapadékok helyi és időleges változósága még nagyobb mérvű, mint a hömérsék változása, és különösen nagymérvű gondosságra van szükség, ha a csapadékok intenzivitása is fontos szerepet játszik. 6. Az erdőben egyik nap reggelén hullát találtak. Nagyon fontos annak a körülménynek a felderítése, vájjon a vérnyomokat mesterséges uton távolították-e el, vagy pedig az éj folyamán erős zápor mosta-e el azokat. A szakvéleménynek ez utóbbi lehetőség valószínűségét vagy valószínűtlenségét kell bizonyítania. 7. Különböző perekre szolgáltatott alkalmat a szántóföldek csatornázása, alagcsövezése, melynek folytán részint az alacsonyabban fekvő földeket elöntötte a viz, vagy pedig vizi malmoktól elvezettetett a szükséges vízmennyiség. Ezekben az esetekben a szakértőnek arról kell véleményt adnia, vájjon a fölpanaszolt károk nem szárma?.hattak-e közvetlenül a légköri csapadékok kisebb vagy nagyobb mennyiségéből, és nem következtek volna-e be az emiitett munkálatok nélkül is. Ez a kérdés csak abban az esetben dönthető el, ha a szóban forgó területekre vonatkozólag a csapadékokról pontos és lehetőleg hosszabb idő óta vezetett feljegyzések állanak rendelkezésre, hogy a jelenlegi viszonyok az azelőtti vagyis a normális viszonyokkal összehasonlíthatók legyenek. Ugyanebbe az osztályba tartoznak azok a szakértői vélemények is, melyekre olyan perekben van szüksége a bíróságoknak, a melyeket tavak vagy kutak vizszinének az egyik fél állítása szerint csatornázások, vízvezetékek stb., a másik fél állítása szerint pedig a csapadékok mennyiségének apadása, száraz időjárás által okozott alábbszállása miatt indítanak. 8. Hogy a csatornák vagy gátak megfelelő voltát eldönthesse, a bíróság arra nézve kér szakértői véleményt, vájjon az esőzés egy bizonyos napon felhőszakadásnak tekintendő-e, vagy pedig csak olyan nagymenyiségü csapadéknak, amelyre- minden évben, vagy legalább néhány éven belül mindig számítani kell. Erre a kérdésre csak az évek hosszú során át végzett folytonos feljegyzések pontos áttanulmányozása után lehet helyes választ adni. 9. A tanuk azt állítják, hogy a bűntett színhelyén a hóban látták és megismerték a vádlott lábnyomait. A vádlott a tanuk ezen állításával szemben tagadja, hogy a bűntett elkövetésének idejében egyáltalában hó lett volna. A szakértői véleménynek döntő befolyása van az ügyre és esetleg arra indíthatja az ügyészt, hogy a hamis tanuzás miatt a tanuk ellen megindittassa a büntető eljárást. I 10. Az erdőégést állítólag a vasút mozdonyából kirepült szikrák okozlák ; a tulajdonosok kártérítési pert indítanak a vasut-társaság ellen. A szakértői véleménynek el kell döntenie, vájjon a kérdéses időben, figyelembe véve a szélirányt, lehetséges volt-e, hogy a szikrák az erdőt felgyújtsák. 11. A dühöngő szélvész állványokat, kéményeket stb. dönt le. Az ebből származó különféle polgári (kártérítési) és büntető (súlyos testi sértés vagy emberölés miatti) perekben a bíróság szakértői véleményt kér a szél gyorsaságáról a kérdéses időben és helyen, valamint arról is, vájjon a szél gyorsasága tényleg oly rendkívül nagy volt-e, hogy az vis-majornak tekinthető. 12. Egy bűnügyben a tanuk egyike azt vallja, hogy éjjel 3 órakor egy az utczán siető férfiú nadrágján vörös szegélyt látott, és erről ismerte meg az illetőt. A bíróság annak a megállapítását kéri, vájjon a szóban forgó éjjelen a világosság olyan fokú volt-e, hogy a tanú vallomása való lehet. Az ilyen kérdések gyakoriak, de azokra nagyon nehéz megfelelni. Az ilyen kérdések különben nagyrészt már a meteorológiai intézet munkakörén kivül esnek és az intézet csak a hold állásának, a reggeli szürkület fokának, a felhőzetnek és egyéb légköri jelenségeknek közlésére szoritkozhatik a szakértői véleményben. Ha a felsorolt példákat méltatjuk, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a bíróságoknak akkor, amikor szakértői véleményt kívánnak, nemcsak arra kell szoritkozniok, hogy a kérdőpontokat szabatosan szerkeszszék meg, hanem szükséges, hogy a tényállást vagy legalább a szakértői vélemény czélját közöljék, máskülönben megeshetik, hogy formailag helyes, de a szóban forgó eset szempontjából gyakorlati értékkel nem biró, esetleg egészen téves választ kapnak és elesnek annak a lehetőségétől, hogy a szakértői vélemény elősegítse az igazság kiderítését. Hogy még érthetőbben fejezhessük ki magunkat, egyes kérdésekkel bővebben kívánunk foglalkozni. Ha például a 3. alatt emiitett esetben a kérdés csak igy szól: hány fok hideg volt a kérdéses éjjelen Budapesten ? könyen megeshetik, bogy a válasz azt bizonyítja, hogy a hőfok ennyi meg ennyi fok volt a fagypont fölött, ha ellenben a bíróság a megkeresésben előadja, hogy arról van szó, vájjon a kérdéses időben olyan hideg volt-e, hogy egy kitett csecsemő az Alkotás-utcza külső részében megfagyhatott, a meteorológiai intézet a jelzett helyre vonatkozólag esetleg 2—3 fok hideget is megállapíthat: a szakértői vélemény az ilyen esetekben a vizsgálat egész irányát megváltoztathatja. Az 1. és 5. alatti példákhoz hasonló esetekben a bíróság gyakran csak annyit kérdez, milyen volt a hőmérték vagy a csapadék X. és Y. vagy A. és B. község között, anélkül, hogy a szállítmány pontos útirányát megjelölné. Nagyobb távolságoknál múlhatatlanul szükséges annak a közlése is, vájjon a kérdéses árukat C. vagyí). községen át szállitották-e, mert ennek ismerete nélkül a válasz különbözőképen szólhat, vagy pedig arra kényszeríti a szakértőt, hogy minden lehetőségre kiterjedjen, ami igen sok munkába kerül. De előfordulnak ilyen kérdések is : kedvező vagy pedig kedvezőtlen volt-e az időjárás egy bizonyos idő