Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 1. szám - Meteorológia és igazságszolgáltatás

1. sz. Magyar Jogász-Ujság 21 kötelező erőt persze csak akkor tulajdonithatunk, ha az optimizmus álláspontjára helyezkedünk; mert ha meggyőződésünk az, hogy az élet rossz, akkor az élet megsemmisítését kell kötelességünknek tartanunk. A tökéletes embert Spencer Herbert a következőképen képzeli el: „Ugy lesz alkotva, hogy személyes szükségletei teljesen egybeesnek a közszükségletekkel. Amikor természetét kiéli, egyidejűleg anélkül, hogy ezt szándékolná, a társadalom egy tagjának (of a social unit) funkczióját is végzi; de saját természetét csak akkor élheti ki, ha a többiek is mind ugyanazt teszik." Meteorológia és igazságszolgáltatás. Számtalan jogesetben fontos, sőt gyakran döntő szerepet játszik az időjárás a maga egészében vagy valamelyik részében. A per vagy vizsgálat folyamán ilyenkor felmerül annak szüksége, hogy a szóban forgó időjárás momentumai kétségtelen módon megállapittassanak, és azoknak hordereje kellően megvilágittassék. Sok esetben a biró már az egyszerű tanúvallomások alapján is helyes képet és Ítéletet alkothat magának ebben a tekintetben, de nagyon gyakran elégteleneknek bizonyulnak a közönséges bizonyítékok. Éppen az időjárás tekintetében az emlékezet nagyon könnyen cserben hagyja az embert, és mennél hosszabb idő telt el, annál bizonytalanabbak lesznek a tanúvallomások, és annál könnyebben befolyásolhatók a tanuk — akár öntudatosan, akár öntudatlanul, — ugy hogy vallomásaik végül egymásnak homlokegyenest ellentmondanak. Ettől eltekintve, gyakran nagyőri nehéz, sőt majdnem lehetetlen olyan tanukat találni, akik valamely időjárási momentumot meg tudnak állapítani, főképpen, ha a éjjeli időről, vagy egymástól távol fekvő területekről van szó. Még nehezebb a bizonyítás a okban az esetekben, amelyekben nem annyira maga a meteorológiai jelenség, hanem annak pontos mértéke (például a hőfok, a csapadék mennyisége, a szél ereje stb.) képezi kérdés tárgyát, amikor tehát a tanuságtételhez bizonyos különleges szakértelem szükséges. Mindazokban az esetekben amikor a tények csak teknikai vagy tudományos észleletek alapján deríthetők fel, vagy ha az időjárási viszonyok befolyása és hordereje nem egykönnyen hagyható figyelmen kívül, a megbízható szakértői vélemény nem mellőzhető. Ilyen esetekben a bíróságok gyakran veszik igénybe a meteorológiai intézeteket, melyeknek bizonyítványai és szakvéleményei sokszor fontos szerepet játszanak a perben. E sorok czélja, az igazságszolgáltatás biztossága és egyszerűsítése érdekében némi felvilágosítást és tájékozást nyújtani a felől, milyen módon és minő irányban szolgálja a meteorológia az igazságszolgáltatást, valamint a felől, minők legyenek az időjárási viszonyokra vonatkozó tárgyszerű megkeresések, mert a helytelen megkeresések a szakértő téves felfogását, és ily módon néha téves ítéleteket is eredményeznek. Czélunk végül az is, hogy az illetékes tényezőket abban a tekintetben is tájékoztassuk, hogy kitől kaphatják a leggyorsabb és legbiztosabb felvilágosítást. Mindenek előtt néhány példát kívánunk felhozni, melyek könnyebben érthetővé teszik azokat a fentebb csak általánosságban jelzett eseteket, amelyekben a tanúvallomások helyett hiteles bizonyítékok szerzendők be. Néhány gyakran előforduló megkeresést akarunk ismertetni, — és már e helyütt is konstatálnunk kell, hogy számos megkeresés egy szóval sem említi azt a jogügyet vagy azt az okot, amely a szakértői vélemény vagy bizonyítvány beszerzését szükségessé teszi, ami sok esetben az igazságszolgáltatásnak nem válik előnyére. 1. A. X. községből U.-nek Y. községbe burgonyát, gyümölcsöt s más efélét szállít. A szállítmány megfagyva érkezik rendeltetési helyére. Annak eldöntésére, hogy ki tartozik a kárt viselni, szükséges megállapítani, vájjon az időjárási viszonyok az X. és Y. közötti útvonalon a szállítás idejében tényleg olyanok voltak-e, hogy a fagy a szállítás tartama alatt érhette a szállítmányt, vagy pedig előzőleg nem voltak-e X községben olyan hidegek, hogy a szállítmány már X-ben a szállítás előtt fagyhatott meg, vagy csak a szállítmány megérkezte után állott be Y.-ban olyan fagy, mely a szállítmányban kárt tehetett. Minthogy az ilyen esetben rendszerint hosszabb, különböző éghajlati és időjárási viszonyoknak alávetett vasúti vonalokról és hosszabb időszakokról van szó, a felvetett kérdés többnyire csak nagyszámú megfigyelési adatok alapján és tudományos tapasztalatok alkalmazásával oldható meg. 2. Valamely munkás szabad ég alatt napszúrás következtében meghalt. Annak eldöntése czéljából, vájjon ez a törvény értelmében vett üzemi balesetnek tekintendő-e, a bíróság annak közlését kéri, milyen magas volt a hőfok az elhalálozás helyén és órájában. Ilyen esetekben a meteorológiai intézet nem szorítkozik kizárólag a hőfok közlésére — mert a napszúrás nemcsak rendkívüli magas hőfoknál fordul elő, — hanem többnyire kiterjeszkedik a mellékkörülményekre is, mint például a szélcsendre és a levegő nedvességi fokára, az égboltozat derültségére, a napsugarak erejére stb., a melyek hasonló baleseteknél lényeges szerepet játszanak; sok esetben a szakvélemény a balesetet megelőző időjárásra is kiterjeszkedik. 3. Bünvizsgálati ügyben fontos annak a körülménynek az ismerete, vájjon egy bizonyos községben egy meghatározott éjjelen nagymérvű fagy volt-e. Erre a kérdésre könnyen meg lehetne felelni a legközelebbi megfigyelő állomás feljegyzései alapján, ha a fagy mérve nem függne annyira a helytől. Ha például arról van szó, hogy valaki egy csecsemőt Budapest határában, tegyük fel az Alkotás-utcza külső részének egy udvarába kitett, és a gyermek ott megfagyott, akkor figyelembe kell venni a belváros és a külváros hőmérséke közötti különbözetet, mely az éjjeli időben néha 5 fokot is tesz, valamint azt is, hogy a gyermek a földön feküdt, holott a hőmérő bizonyos magasságban van elhelyezve, a hőfok tehát e két helyen különböző és ez a különbség, különösen derült, szélcsendes időben, nagyon jelentékeny lehet. 4. X. kártérítési pert indít Y. ellen, a kinek kapuja előtt elesett és lábát törte, mert a járda síkos volt, és Y. nem hintette be a járdát hamuval vagy homokkal. Y. tagadja, hogy a kérdéses időben az utcza síkos lett volna. A szakértői véleménynek a rendelkezésre álló feljegyzések és az általános időjárás alapján nyilatkoznia kell a felől, vájjon a kérdéses időben és helyen az