Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 3. szám - Hézag a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének 642., 644. és 645. §§-ban - Hézag a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének 643., 644. és 645. §§-ban

3. sz. Magyar Kodifikáczió 53 lyes játékában lelhető fel, de nem a föld alakulásában. Az ország keleti és északi megyéinek folyóvizei azonban a radikális iránynak hódolnak, — a meder alját képező kavicsréteg nem csak azt akadályozza meg, hogy nivelláló munkát ott végezzen, hanem egyszersmind megadja sodrának erejét és előnyomulásának irányát is. De az, hogy a meder aljánál a viz nivelláló munkájában meg van akadályozva, éppen nem áll útjában annak, hogy azt a partokon folytassa. A merre a kavicsréteg lejtése van, ott természetszerűleg a viz mélyebb, a sodra erősebb, a partot képező földréteg vastag és igy a part magas, a másik parton, ahol tulajdonképen nincsen is part, hanem a felfelé törekvő kavicsréteg képezi a határvonalat a száraz és viz között, azon a ponton, ahol történetesen kijut a vizből, a viz sekély, ereje sodrának alig van. Ha az Alföldön a viz szine emelkedik vagy sülyed, az az egyenlő magas két parton egyenlő képet mutat. A felföldön azonban, amig a magas part felé ez a viz színének emelkedésében vagy sülyedésében mutatkozik, addig az ellenkező oldalon csak a viz szélességének növeke dése vagy fogyása a következménye. így a felföld folyói mindaddig, amig a meder alját képező kavicsréteg p. o. a jobb part felé sülyedő irányát megtartja, ezt a partot kis és nagy, alacsony és magas vízállás mellett folytonosan mossa és a meder ezen irányban előhalad, a bal parton ezen irányban visszavonul és iszapjával a kavicsréteget befedi Minthogy pedig a partját képező laza föld réteget rohanó esése következtében minden hevesebb nyári vagy hosszabb ideig tartó őszi, tavaszi eső után, feltűnő mérvben képes elmosni, partjainak előnyomulása folytonos, az elhordott vagy szárazon hagyott terület feltűnő nagyságú és számba vehető értéket képvisel. Ezen előnyomulása mindaddig tart, amig a kavicsréteg az eddigi esést követi, ami 100-tól 1000, sőt 4000—5000 öl szélességben is ugyanaz marad; minek természetes következménye az, hogy megfelelő területen egyik part növekszik a másik part rovására. Arra, hogy a folyóvíz egészen és hirtelen hagyja el medrét, a felföldön példa alig van, épen azért, mert a viz növekedése vagy sülyedése inkább a folyó medrének szélessége és keskenyedésében, mint sem a viz szinen feltűnő emelkedésében nyer kifejezést, azon oldalon, ahol a viz sodra erős és igy kitörés esetén képes lenne magának olyan uj medret kimosni, amelyet alacsony vízállás mellett is megtarthatna, a kitörést megakadályozza a természetes, elmosható, de át nem törhető töltés, a kavicsot fedő földréteg, a másik oldalon pedig, a merre terjeszkedhetik már sodra annyira gyenge, hogy az elragadt földrészeket sem birja tovább vinni és kénytelen mint iszapot hátra hagyni. A tervezet pedig csak három esetet vesz figyelembe és azt szabályozza a 643 és 644. §§-ban. A 643. §. első bekezdésében, „ha a folyóvíz egészen elhagyná medrét", második bekezdése, „ha a folyóvíz egészen és hirtelen hagyja el medrét" ; a 644. §. második pontjában pedig „ha a szigettől vagy parttól visszavonul." Az esetben, ha valaki csak a törvényt olvasta el, az indokolást nem, hézagot a rendel kezések között nem lát és a felföld folyóvizei partjainak előnyomulását, illetve visszavonulását a 614. §. második bekezdése értelmében tartaná elbirálandónak, már pedig ez minden esetben óriási méltánytalanságra vezetne. A tervezet indokolását végig olvasva, azonban a hiány azonnal szembetűnővé lesz. Arra, mit kell érteni, „ha a folyóvíz egészen, vagy egészen és hirtelen" hagyná el a medrét, semmi bővebb magyarázat nem szükséges ; lássuk azonban, mit ért a tervezet az alatt, „ha parttól vagy szigettől vissza vonul." A visszavonulás az indokolás szerint (II. kötet 352. lap) „a viz természetes, rendes elemi esemény által rögtönösen meg nem változtatott lefolyásának az eredménye", de amennyiben a visszavonulást a tervezet az iszapolással egy §-ban szabályozza, azt azonos jogi természetűnek is tartja; már pedig akkor a mód és időnek azonosnak kell a két esemény között lenni, t. i. „lassú és észrevétlennek." Ezekből megállapíthatjuk, hogy mit akar a tervezet a 644. §. második bekezdésében szabályozni : a folyóvíz lassú, észrevétlen, természetes, rendes elemi esemény által rögtönösen meg nem változtatott visszavonulását. Igaz, hogy a felföld folyóvizeinek visszavonulása is természetes és rendes elemi esemény által rögtönösen meg nem változtatott lefolyása, de nem lassú és nem észrevétlen és igy nem is alkalmazható reá a 644 §. De nem is hagyta el a folyóvíz medrét egészben, csak részben, nem hirtelen, csak nem lassan és észrevétlenül, miért is nem lehet bele szorítani a 643 §. rendelkezéseibe se. Ezeket a §§-at a vázolt esetre alkalmazni nem lehet. De fentieken kivül, ami a 644. § második pontjainak alkalmazását akadályozza, az, amit a tervezetből és indokolásból csak sejteni lehet, hogy t i. azon esetet akarta itt főkép szabályozni, amikor a viz visszavonulá sának oka a 648. § ellentéteként a vízmennyiség állandóbb kevesbedésében keresendő, p. o., amikor annak egy része más folyást találva magának, csak a kérdéses terület megkerülése után tér ismét vissza a főmederbe, vagy p. o., ha a Sió csatorna azért vonulna vissza partjaitól, mert a Balaton vizszinének magassága valami okból maradandóan alább szállna. Erre enged legalább következtetni a tervezetben használt „visszavonul" és az indokolás : „lefolyás" szavai. A szavak nyelvtani értelme ezen magva-