Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 2. szám - Az angol koronázás és az általa előidézett perek - A német bünvádi eljárás reformját előkészítő-bizottság

2. sz. Magyar Kodifikáczió 4". Hisz tárgyalási kényszer nem létezik ! Azután mc0r sok esetben, (pl. ha az utolsó napokban érkeznék csak az ügyvédhez a fél részéről valamelyes instrukczió) nem az ügyvédekben van a hiba! A fölösleges munka ilyenkor csak ugy kerülhető el, hogy sem az előadó, sem az elnök nem nézné át a tárgyalás előtt az iratokat, hanem ez csak a tárgyalás után történnék. De ezen eljárás hátrányai nagyban fölülmúlnák ennek e'őnyeit. A legjobb es?köz, amivel a felesleges előkészületeket meggátolhatjuk : a bíróság és az ügyvédek tgytnásiránti lehető legnagyobb előzékenysége és lehető leggyorsabb, alakhoz nem kötött közvetlen értesítés. — Pályázat. A Holtzendorff'-fé\e alapból ujo'ag a következő témára tűztek ki pályázatot : A büntetőjognak álláspontja a korlátolt beszámithatóságu egyénekkel szemben. Megkívántatik, hogy a pályamüvek, a különböző országok törvényhozását tekintetbe véve, világítsák meg az úgynevezett „korlátolt beszámithatóság' büntetőjogi jelentőségét és állapítsák meg kivételképen azokat a büntetőjogi és policziális rendszabályokat, melyeket a társadalom védelméül a törvényhozásnak az úgynevezett korlátolt beszámithatóságu] gonosztevők ellen ajánlani lehet. A dolgozatokat, melyeket német, franczia, angol vagy olasz nyelven lehet írni (latin betűkkel), legkésőbb 1903. deczember l-ig az alapítvány jegyzőjéhez, Dr. Hallc ügyvédhez és jegyzőhöz, Berlin, W., Kroncnstrasse 56, kell beküldeni. A pályamunkát jeligével kell ellátni és ugyanoly jeligéjű levelet kell csatolni hozzá, melyben a szerző neve és czime benfoglaltassék. A beérkezett munkákat háromtagú bizottság fogja megbírálni, és pedig: 1. Dr. Seuffert Hermann tanár, titkos tanácsos, Bonn. 2. Dr. Leppmann egészségügyi tanácsos, Berlin. 3. Dr. van Hamcl tanár, Amsterdam. Ha ezen első sorban meghívott birák közül valamelyik akadályozva lenne, akkor helyettük a bizottságba lép: 1. Dr. Ja«par, Bruxelles. 2. Dr. D. Drill, Szt.-Pétcvár. Az a pályamű, melyet a bizottság a legjobbnak és egyáltalában a pályadíjra méltónak tart, elnyeri a kitűzött 1200 márkás pályadijat; a bizottságnak joga van azonban a dijat két egyenlő becsű munka között megosztani A pályanyertes müvek a jutalom kiadása u!án a Holtzendorff-alap kizárólagos irodalmi tulajdonába mennek át, amelynek elnöksége az ügyvivő választmány javaslata alapján fog a munkák kiadásáról és fordításáról határozni. A meg nem jutalmazott dolgozatokat szerzőik visszakapják. A bíráló-bizottság döntése az I. K. V. közleményei között fog megjelenni. Kérdések és értesítések, a pályázatot illetőleg, a jegyzőhöz intézendök — Az angol koronázás és az általa előidézett perek. Minthogy Edward király megbetegedése folytán az angol koronázást és a vele kapcsolatos diszmenetet június végéről augusztus elejére halasztották, az érdekeltek körében számtalan jogvita, nézeteltérés és per támadt, amelyek Anglia határain tul is foglalkoztatják a jogászköröket, annál inkább, mert a legtöbb esetben még nem történt döntés. E perekben bérletiszerződésekről van szó, amelyeket ablakokra, szobákra vagy tribünökre kötöttek. A hely ára soha sem volt 1 guineanél alacsonyabb, ellenben sokszor száz guineanél (2500 korona) többre rúgott. A bérösszeget előre le kellett űzetni és a bérlő rendszerint belépti jegyei is kapott. Némely jegyen az állott, hogy a jegy árát semmi szín alatt sem téritik vissza, némelyikre pedig az a megjegyzés volt irva, hogy ha a diszfelvonulás elmarad, akkor a befizetett összeget egészben vagy csekély levonással visszaadják. A legtöbb jegyen azonban nem volt semmiféle megjegyzés sem, minthogy a felek egyáltalán nem is gondoltak arra a lehetőségre, hogy a koronázást elhalasztják. Ezeknek a szerződéseknek interpretácziját kívánják most az érdekelt felek az angol törvényszékektől; a bérlők pénzüket követelik vissza, V bérbeadók pedig arra hivatkoznak, hogy lehetetlen volt kötelezettségüknek eleget tenni. Élénk viták folytak afölött, hogy a bérbeadóknak igazuk van vagy sem? Száz és száz jogász és nem jogász szólt már az ügyhöz, mielőtt az a törvényszék elé került volna és most, hogy az első tárgyalásokat megtartották, bár a legfelsőbb bíróság nem döntött még egyik porben sem, a téma újra aktuális. Túlságosan nagy fontosságot tulajdonítanak — nézetünk szerint — annak, hogy a szerződés és a jegy feliratának szövege szerint a felek ugy egyeztek meg, hogy június végére, avagy a koronázási menet nézése czéljából történt e a hely kibérlése. A/, egyik uralkodó nézet szerint kétféleképen lehet fölfogni a dolgot: ha azt mondjuk, hogy a bérbeadók általánosságban június végére adták bérbe a helyeket, akkor nem kell visszadniok a pénzt, mert ők helyesen állítják, hogy hiszen készségesen rendelkezésére bocsátották azokat a bérlőknek; — ha viszont azt fogadjuk el helyesnek, hogy a kibérlés, illetőleg bérbeadás épen csak a menet végignézhetése czéljából történt, akkor a bérbeadókatapénz visszaadására kell köteleznünk. Egy másik fölfogás szerint, — amelyet egyik biró is magáévá tett különben, — a pénzt mindenképen vissza kell szolgáltatni, minthogy a felek hallgatólagosan egyeztek meg abban, hogy csupán a koronázásra való tekintettel történik a bérlés és igy semmi esetre sem általánosságban június végére adták ki a helyeket, a koronázás elhalasztása esetére is. Tehát a teljes bérlési dij visszaadandó — Egy harmadik nézet, amely azonban mindeddig egyik bíróság Ítéletében sem nyilatkozott meg, azt tartja, hogy a bérlési összegeket saját költségeik le vonásával kell a kiadóknak megtériteniök. Ez a nézet a két előbbi közt lévő differencziákat akarja kiegyenlíteni és a közép uton hátad. Azt vetik azonban ellene, hogy a bérbeadóknak nincs joguk költségeikeit levonni, mert biztosíthatták volna magukat a koronázás elmaradása által okozott esetleges károk esetére, amint hogy számosan nem is feledkeztek meg erről az óvatossági rendszabályról.Roppant érdekes ez a vitás kérdés épen Angliában, ahol előző jogesetek alapján szoktak ítélni; erre az esetre azonban nincsen példa. Más jog szerint sem lehetne egy könnyen eldönteni a kérdést, mert hiszen a különböző nemzetek jogászai az objektív és subjektiv lehetetlenség tanáról nagyon eltérő módon vélekednek. Mindenesetre, a magyar jogászvilágban is érdeklődést fognak kelteni a YIl. Edvárd koronázásának elhalasztásából fakadt perek. ^ — A német bűnvádi eljárás reformját előkészitő-bizottság, a birodalmi igazságügyi hivatalnak a Reichsanzeiger egyik utóbbi számában megjelent