Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1903 / 23. szám - Olasz törvényjavaslat a tengeri jelzálogról és a hajóhitelről. [2. r.]
23. sz. Magyar Jogász-Ujság 457 Ugyanez a büntetés éri azt az iparüzőt is, aki ilyen tárgyakat elkészít vagy előállít. 364. §. Pénzbüntetéssel vagy 3 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki oly szert vagy eljárást alkalmaz, amelylyel valakit saját beleegyezésével hipnotikus álomba, ájulásba, öntudatlan vagy más hasonló állapotba hoz. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az orvosokra, akik a beteget tudományos czélból vagy gyógykezelés czéljából hoznak ilyen állapotba. 370. §. Pénzbüntetéssel sújtandó az, aki áruba bocsátott tárgyakra vonatkozóan azoknak összetételéről, törvényes védelméről vagy kitüntetéseiről valótlan állításokat tesz közzé, vagy más módon terjeszt, vagy aki olyan megjelöléseket vagy közléseket alkalmaz vagy terjeszt, melyek e tekintetben megtévesztésre alkalmasak. Ugyanez a büntetés éri azt is, aki áruba bocsátott tárgyakon vagy azok csomagolásán a genfi keresztet vagy A maz, vagy az igy jelzett árukat áruba bocsátja. 381. §. Pénzbüntetéssel vagy 3 hónapig terjedhető'' fogházzal büntetendő az, aki: 1. 16 éven aluli gyermekeket pinczérek vagy hasonló segédek gyanánt alkalmaz olyan helyeken, ahol szeszes italokat mérnek ki; 2. ilyen helyeken hatósági tilalom ellenére 21 éven aluli nőket alkalmaz ; 3. 16—18 év közötti egyéneket pinczérek vagy hasonló segédek gyanánt alkalmaz; 4. hatósági engedély nélkül 16 éven aluli gyermekeket nyilvános előadásokon vagy kiállításokon fölléptet, vagy ilyen gyermeket erre a czélra másnak átenged, vagy 5. nyilvános előadásokon vagy ilyenek előkészítésénél 16 éven aluli gyermekekkel veszélyes vagy természetellenes gyakorlatokat végez, vagy másnak ilyen czélra gyermeket átenged. 430. §. Pénzbüntetéssel büntetendő valamely hirlap vagy folyóirat kiadója, aki valamely közvetlenül érdekelt fél kívánsága ellenére vonakodik, hírlapban vagy folyóiratban megjelent ténybeli közleményre vonatkozó czáfolatot változatlanul közzétenni, ha a czáfolat egy éven belül hozzá érkezik, ténybeli körülményekre vonatkozik, semminemű büntethető tartalma nincs és harmadik személynek nem ad jogot czáfolatra. Emellett az Ítéletben is fokozódó büntetés terhe mellett kötelezhető a czáfolat közzétételére. Vonakodásnak tekintetik, ha a czáfolat hírlapnál a czáfolat beérkeztét követő első vagy második, folyóiratnál az első számban nem tétetik közzé — föltéve, hogy az illető lapszám akkor még nem volt kinyomatva, — még pedig ugyanolyan feltűnő betűkkel és ugyanolyan szembetűnő helyen, mint maga a megczáfolt közlemény. Amennyiben a czáfolat 50 sornál többre terjed, a többletért a rerjdes közzétételi díj fizetendő. A bűnvádi eljárásnak csak a sértett fél indítványára van helye. A nagy gonddal kidolgozott életbeléptetési törvény 32 §-ból áll. A hatályon kívül helyezett és érvényükben fentartott intézkedések felsorolása után az 5—9. §§. a büntetésnemekben beállott módosításokkal foglalkoznak A 10. §. hivatali deliktumokra vonatkozik. A 11. §. a házasság felbontását, a 12. §. a játékot, fogadásokat, differencziális ügyleteket stb. tárgyalja. A 14. §. örökösödési intézkedésekre vonatkozik. A rendőrség rendeletkibocsátási jogának korlátozása tárgyában a 15. §. intézkedik. A 17. §. a hitelügyletekről, a 19—28. §§. pedig a kártérítésről szólnak kimeritően. A 29—32. §§. átmeneti intézkedéseket tartalmaznak. * Egészben vére csak kedvező Ítéletet mondhatunk a törvénybe felvett uj intézkedésekről, ámbár kívánatos lett volna, hogy egyes kiválóan nehéz kérdések — például a 6. és 44. §-ok — megoldása még jobban sikerült volna. Ez azonban a törvény Összértékéből alig von le valamit; és tartózkodás nélkül kell kijelentenünk, hogy az uj norvégiai büntetőtörvénykönyv a század legjobb törvényeinek egyike. m. olyan védjegyeket, a melyek azt a látszatot keltik, mintha jogvédelemben részesülnének, jogtalanul alkal- \[y01asz törvényjavaslat a tengeri jelzálogról és a hajóhitelről.*) A javaslat II. czime szerint a kormány olasz társaságoknak, melyek legalább 10 millió lira és felében tényleg befizetett alaptőkével ezen czélra alakulnak, engedélyt adhat tengeri hajóhitelmüveleteket folytatni, azzal a jogositványnyal, hogy tengeri haiójelzáloggal biztosított jelzálogkötvényeket (cartelle garantite da ipoteca navale) bocsáthassanak ki. A társaságok, melyek csak engedélyokmány alapján működhetnek, legfeljebb a tényleg befizetett alaptőke 10-szeres összege erejéig bocsáthatnak ki zálogleveleket, alá lesznek vetve a földmivelési, ipar- és kereskedelemügyi miniszter felügyeletének és ez utóbbi a tengerészeti miniszterrel egyetértőleg egy, a társaság főtelepén állandóan működő kormánybiztost fog kinevezni, ki a társaság egész üzletmenetét, a mérleg és ügykezelés helyességét ellenőrizni fogja és a társaság könyveibe bármikor betekintést vehet, e mellett fenmarad a miniszter joga mindenkor a társaság ügykezelését vizsgálat tárgyává tenni. A társaság vagyoni állása a kormánybiztos ellenjegyzése mellett két havonként nyilvánosságra hozandó. (20., 21., 24. §§.) Az engedélyes társaságok csak hajóhitelmüveletekkel foglalkozhatnak, kivéve a 25. §-ban szabályozott biztosítási ügyleteket, melyekről alább leend szó. Az igazgató-tanács tagjai 2/3 részének, a felügyelőbizottság V3 részének, az igazgató-tanács elnökének és a társaság vezérigazgatójának olasz honpolgároknak kell lenniök. A társaságok engedélyezett működési tartama 50 év, mely időtartamon tul ujabb engedélyokmány megszerzése nélkül nem bocsáthatnak ki jelzálogleveleket, hanem csupán már megkötött ügyleteiket bonyolíthatják le. Az 50 évi engedélyidő alatt a társaságok kérelmükre és királyi dekrétum alapján alaptőkéjüket 40 millió lira maximális összeg erejéig felemelhetik, fel*) Elözö közleményt 1. a 22. számban. — Ezen czikk előző közlemény-része alól elnézésből elmaradt az ismertetőnek, dr. Polgár Ármin urnák neve. Erre, valamint arra is felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy ezen czikk az ismertető által a Jogtudományi Közlönyben ismeitetett törvényjavaslat kivonata.