Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 23. szám - Az uj norvég büntető törvénykönyv

456 Magyar Jogász-Ujság II. évi. 44. §. Nem büntethető valamely cselekmény, ha a tettes annak elkövetésekor elmebeteg, önkívületi, vagy szellemi képességeinek hiányos fejlettsége, csökkenése, vagy betegségből kifolyó zavartsága következtében beszámithatlan állapotban volt. 82. §. A vádinditvány a vádemelése után vissza nem vonható. Ha azonban a tettes a büntetendő cselekményt hozzátartozóinak valamelyike ellen követte el, valamint a 209., 210. és 409-412. §-ok eseteiben a vád később is hatályosan visszavonható. A visszavont vádinditvány meg nem újítható. 117. §. 6 évig terjedhető börtönnel büntetendő az a közhivatalnok, aki törvénytelen szabadságvesztés büntetést, törvénytelen elfogatást, előzetes letartóztatást, vagy a szabadság másnemű megfosztását, száműzetést, vagy kiutasítást hajtat végre, vagy aki valamely szabadságvesztés-büntetést törvénytelenül meghosszabbit vagy szigorít. Életfogytig terjedhető, de legalább is két évi börtönnel büntetendő az a közhivatalnok, aki törvénytelenül halálos Íteletet hajtat végre. Különös figyelmet érdemlő enyhítő körülmények fenforgása esetében, főképen, ha csak a törvényes eljárás mellőzése, vagy a hivatalnokot megillető hivataü hatalom túllépésének esete forog fenn, pénzbüntetés, hivatalvesztés, vagy két évig terjedhető fogház állapítandó meg. 152. §. 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki olyan víztartályokba, vagy vízvezetékekbe, amelyeknek vizét emberek, vagy házi állatok iszszák, jogellenesen az egészségre ártalmas anyagokat kever, vagy ilyen cselekménynél közreműködik. Ha ezen cselekmény folytán az emberi életre, vagy egészségre közveszély állott elő, életfogytig terjedhető börtön, ha pedig egy ember halála, testi épségének vagy egészségének súlyos sérelme állott be, egy évtől életfogytig terjedhető börtön szabandó ki. Aki az előző bekezdésben említett cselekmények valamelyikét gondatlanságból követte el, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedhető börtönnel büntetendő. 153. §. Aki közfogyasztásra vagy elárusitásra rendelt tárgyak közé mérget, vagy más olyan anyagot kever, amelyeknek következtében az említett tárgyak rendeltetésüknek megfelelően többé nem használhatók anélkül, hogy halált, vagy a testi épség, vagy egészség súlyos megsértését ne okoznák, vagy aki másnemű oly mérgezést követ el, amely az életre és egészségre közveszélyes, vagy aki az ilyen cselekménynél közreműködik, életfogytig terjedő börtönnel büntetendő. Ugyanezzel a büntetéssel büntetendő az, aki az ilyen mérgezett, vagy veszélyes anyaggal kevert, íentemlitett dolgokat, tulajdonságukat elhallgatva, elárusít, áruba bocsát, vagy azoknak más módon való forgalomba hozatalát megkísérli, vagy ilyen cselekményeknél közreműködik. Ha ebből valakinek halála, súlyos testi sértése, vagy egészségének romlása keletkezik, 1 évtől életfogytig terjedhető börtönbüntetés szabható ki. Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki olyan tárgyakat, amelyek, ha rendeltetésűknek megfelelően használtatnak, az egészségre ártalmasak, tulajdonságukat elhallgatva, emberek, vagy háziállatok részére szolgáló élelmiszerek gyanánt, vagy másnemű használatra áruba bocsát, elárusit, vagy más módon forgalomba hozni megkísérel. Ugyanaz a büntetés éri azt is, aki ezen cselekményeknél közreműködik. Ha ilyen cselekmények gondatlanságból követtettek el, pénzbüntetés, vagy egy évig terjedhető börtön a büntetés. 166. §. Pénzbüntetéssel, vagy 2 évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki bíróság, vagy közjegyző előtt, vagy olyan beadványokban, amelyeket akár mint fél, akár mint jogi képviselő a bírósághoz benyújt, hamis vallomást, vagy nyilatkozatot vagy pedig valamely közhatóság előtt olyan esetekben, amikor vallomástételre kötelezve van, vagy amikor a vallomásnak az a czélja, hogy bizonyítékul szolgáljon, szóbelileg, vagy írásban hamis vallomást, vagy nyilatkozatot tesz. Ugyanaz a büntetés éri azt is, aki rábir valakit, vagy közreműködik abban, hogy valaki a fenti esetek valamelyikében tudva valótlan vallomást tegyen. Egészen uj a 33. fejezet a „hivatali vétségekéről, melyet a következőkben ismertetünk: 324. §. Az a közhivatalnok, aki hivatali kötelességének teljesítését szándékosan elmulasztja, vagy más módon hivatali kötelességeit szándékosan megszegi, vagy megintés daczára ezek teljesítése körül hanyagságot, vagy gondatlanságot tanúsít, pénzbüntetéssel, vagy hivatalvesztéssel büntetendő325. §. Pénzbüntetéssel büntetendő az a közhivatalnok, vagy alkalmazott, aki: 1. a szolgálatban nagymérvű tudatlanságot tanusit; 2. állásánál fogva tiltott cselekményt követ el; 3. a közszolgálat teljesítése közben valakivel szemben illetlen magaviseletet tanusit: 4. szolgálati ügyből kifolyólag felebbvalóival vagy alárendeltjeivel szemben illetlenül viselkedik; 5. szolgálaton kivül tanúsított magatartása által érdemetlennek mutatkozik vagy ez által az állásához szükséges bizalmat vagy megkívántató tiszteletet elveszti. Visszaesés vagy különösen súlyosító körülmények fenforgása esetében hivatalvesztés mondható ki. A 35. fejezet „a közrend és közbéke elleni kihágásokról" szól. 347. §. (uj) Pénzbüntetéssel büntetendő az a fölebbvaló, aki a szolgálatban elkövetett valamely vétséget szándékosan meg nem akadályozott, bár ez módjában állott. 359. §. Aki szándékosan vagy gondatlanságból: 1. olyan élelmi szereket, a melyek hamisítás, éretlenség, romlottság, rossz elkészítés vagy őrzés következtében vagy bármi más okból az egészségre ártalmasak, emberek vagy házi állatok részére rendelt élelmi vagy élvezeti czikkek gyanánt áruba bocsát; 2. oly ruhákat, szöveteket, kárpitokat, játékszereket, élelmi szerek elkészítésére vagy eltartására rendelt háztartási tárgyakat, a melyek az egészségre ártalmas anyagokat tartalmaznak, áruba bocsát, pénzbüntetéssel vagy négy hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.