Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 23. szám - Az elkobzásról. 2. [r.]

23. sz. Magyar Jogász-Ujság 449 foglalkozás közben kellő gondossága hiján vált a tárgy jogsértő eredmény eszközévé. De más szempontból vizsgálva is fogunk találni okokat, melyek az elkobzás kiterjesztése ellen szólnak. Gondatlanság következtében a legkülönbözőbb tárgy is lehet eszköze a káros eredménynek, igy az építész állványa, ha összedől, gépkocsi, négyes fogat, melylyel elgázolnak valakit, vagy megrongálják a vasutat, szarvasmarha, mely felöklel egy embert, kocsi mely gondatlan kezelés által bajt okoz, gőzgép, melynek szikrájából tűzvész támad, gép. mely felrobban stb. Ha már most gondatlan bűncselekmények nél az eszközként szereplő tárgyak elkobzandók, ugy nemcsak az alsó bíróságok által általánosan elkobzás alá vett fegyverek, hanem a föntjegyzett és hasonló tárgyak is ily sors alá kerülnek, mert a törvény kivételt nem tesz. Csakhogy ily esetekben az elkobzás úgyszólván valóságos vagyonelkobzássá fajul, melylyel a bűnös sem a cselekménynyel, sem a főbüntetéssel semmilyen arányban nem álló súlyos mellékbüntetést szenvedne, mely némelykor a tettes vagyoni tönkretételét is jelentené s mely összehasonlithatlanul súlyosabban sújtaná az oly bűnöst, aki másnak a tárgya által okozta a sokkal súlyosabb szerencsétlenséget. Azt hiszem tehát, helyénvaló lesz a „szándékos" közbeszúrása által a btkv 61. §-át olyként helyesbíteni, hogy ezen §-t a btkv gondatlansági bűncselekményeire kiterjeszteni ne lehessen. II. A btk. 118. §.-ának 1. bekezdése a következő intézkedéseket tartalmazza: „A 61. és 62. §§-ban megjelölt tárgyaknak elkobzását a tulajdonos halála nem szünteti meg. Ezen tárgyak akkor is elkobzandók, ha a vádlott elitéltetése előtt halt meg." Ezen intézkedések közül az első kivételt alkot a btkv 117. §. 1. pontjának azon szabálya alól, hogy a jogérvényesen megállapított büntetés végrehajtását az elitélt halála kizárja. A második mondatban foglalt intézkedés pedig kivételt képez a btkv 10ü § ának szabálya alól, hogy a bűnös halála kizárja a bűnvádi eljárást. Ezen két intézkedés a következő okokkal van támogatva: „Az intézkedést mindkét esetben igazolja a tárgyaknak a 61. és 62. §§-ban meghatározott misége és minősége. Ha bizonyos tárgyakat, melyek a bűntett vagy vétség által létrehozattak, melyek tulaj donképeni megtestesítői a bűntettnek, a bűnvádi eljárás megindítása nélkül is el lehet foglalni: jogosult és indokolt, hogy azok elkobzása az eljárás alatt is eszközölhető legyen, habár ez végitélet által nem volt befejezhető. Ugyanez áll az eszközökre nézve, melyek a bűntett elkövetésére használtattak s azokra, melyeknek megszerzése törvény által tiltatik." Az első rendelkezés teljesen helyén való. A jogerős ítélet végrehajtható része végrehajtandó, így intézkedik a btkv 53. §-a a pénzbüntetésre s a Bp. 480. §-a a bűnügyi költségekre nézve is. A második intézkedést azonban a törvény módosítása alkalmával törülni kellene. Ez az intézkedés ugyanis nem egyéb, mint az önálló elkobzás1) egyik esete. Ez az intézkedés a btkv 62. § ában jelzett tárgyakra nézve az ezen §-ban szabályozott önálló elkobzásra való tekintettel teljesen fölösleges. Ugyanis ha a tettes meghal, a btkv 108. § a alapján további eljárásnak nincs helye. Ez azonban nem zárja ki, hogy a btkv 62. §-a alapján a nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat elkobzása és megsemmisítése iránt az eljárás meg ne indittassék. A halálesetet a német btkv indokolása s a német irók — egy-kettő kivételével — általában elösmerik az önálló elkobzás egyik okául2) Hazai irónk közül Horovitz3) említi ilyen gyanánt. A kir. Kúria4) az elhalálozást épp a btk. 118. §-a alapján sorolja az önálló elkobzás esetei közé. Minthogy a nyomtatvány, irat, képes ábrázolat önálló elkobzását a btkv 62 §-a szabályozza, s igy ebben az elkobzás minden esete benfoglaltatik, tehát az ezen § alá eső egyik esetet külön §-ban fölemlíteni fölösleges s ha szükséges lenne is, úgy annak a 62. § nál volna helye. Másként áll a dolog, ha a büntetendő cselekmény nem nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat utján lett elkövetve, vagyis a btkv 61. §-a esetén. A btkv 118. §-ának törlendő mondata a btkv 61. §-ában jelzett tárgyakra is kiterjeszti az önálló elkobzást, a mennyiben a btk. 61. §-át is fölemlíti. Noha elösmerem, hogy az önálló elkobzást némely esetben az ilyen tárgyakra is alkalmazni kellene, azonban eziránt mindenesetre másképen kellene a rendelkezést szabályozni, mint azt a btkv 118. § a teszi. A 118. § második mondatának a 61. § ra vonatkozó intézkedése részben tág, részint szűk és másrészt nem elég világos. Tág, amennyiben az önálló elkobzást az összes cselekmények által létre hozott és az azok elkövetésére használt tárgyakra kiterjeszti. Szük, amennyiben csakis a tettes elhalálozása !) Az „önálló elkobzás" kifejezését használom az „objektív eljárás" helyett, mert eltekintve attól, hogy amaz magyar, talán jobban fejezi ki a dolog lényegét. 2) Lásd Olshausen i. m. 42. § 4. p. alatt s a többi, már idézett német iró felsorolt munkáit. 3) i. m. 270. 1. -i) Márkus: Felsőbir. elvi hat. VIU. k. 13940. sz.