Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 23. szám - Észrevételek az 1881. évi LX. törvényczikk 136., 137., 151., 166., 167. és 211-ik §-aira

446 Magyar Jogász-Ujsag n. évf. 1937. §. Kimar a d. 1938. §. „Más mint az előbbi §-ban jelölt tartalommal, vagy más személyek közt öröklési szerződés nem köthető. Ha a szerződés harmadik javára örökös nevezést, vaay hagyomány-rendelést tartalmaz a nélkül, hogy a felek azt kölcsönösen kikötöttnek jelezték, ezen tartalom a végrendelet szabályai alá esik.u Dr. Havas József, vágszeredi ügyvéd. Észrevételek az 1881. évi LX. tör/ vényczikk 136., 137., 151., 166., 167. és 211-ik §-aira. Az 1881. évi LX. törvényczikknek, azaz a mai végrehajtási törvénynek gyökeres revíziója immár elodázhatlan közszükségletet képez. És ez természetes is, mert a végrehajtási törvénynek czélja az lévén, hogy a hitelezőt megsegítse követelése megszerzésében, ezen feladatának megfelelően, annak teljes semleges jellegűnek kell lennie, és igy nem szabad, hogy akár a hitelezőt, akár az adóst, kötelezettet előnyben vagy hátrányban részesítse, holott a mai végrehajtási törvényünknek ezen megkívántató semleges jellege nincsen meg, mert sok tekintetben indokolatlan előnyben részesiti a hitelezőt és sok tekintetben alaptalanul zaklatja és méltánytalanul terheli a kötelezettet. A mai végrehajtási törvény mellett és annak segélyével lehetséges, hogy bárki is bírói árverésen, csekély bánatpénzzel rendelkezvén, egy óra alatt óriási haszonra, egy egész vagyonra tehessen szert, viszont ennek megfelelően lehetséges, hogy a 10000 korona értékű ingatlannal biró és csak 100 koronával adós kötelezett ingatlanát egy óra alatt elveszti, ugy, hogy ezen felül még adóssága is, egy pár korona levonásával, fenmarad. Amidőn a közvélemény és a törvényhozás előtt az uzsora minden elburkolt alakjában is, közgazdasági és magasabb igazságszolgáltatási szempontokból üldöztetik, amidőn általában elismert dolog, hogy jogi és morális tekintetben csak az úgynevezett polgári haszon az, ami megengedhető, azaz azon haszon, ami arányban áll a kifejtett fáradsággal és munkássággal, akkor feltétlenül gyökeres revízióra szorul az a törvény, amely mellett az adós is, a hitelező is tönkre mehet és csak egy harmadik csekély bánatpénzzel rendelkező tehet szert egy rövid óra alatt, fáradságával, munkájával arányban egyáltalán nem álló óriási haszonra, nagy vagyonra. Tudomásom szerint a már elkészült tervezett módosítás még közzétéve nincsen, ezért talán nem egészen felesleges dolog a mostani törvény egynéhány igen lényeges szakaszára nézve, egy pár igénytelen észrevételt megtenni; felemlitésével, hogy ezen észrevételeim a bírói prakszisom alatt előfordult mintegy kilenczezeren felüli ingatlan végrehajtás, háromezerén felüli ingatlan árverés elrendelés és kilanczszázon felüli ingatlan árverési sorrendi tárgyalás alapján szerzett tapasztalaton alapszanak. 136. §. A 136. §. szerint a kielégítési végrehajtás elrendelése esetében a megkeresett telekönyvi hatóság, amennyiben telekkönyvi akadály fenn nem forog, a végrehajtási zálogjog bekeblezését, vagy az elölejegyzett zálogjog igazolásának bejegyzését, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzését elrendelni köteles. Gyakori eset, hogy a peres felek nem követik, a perbíróságok pedig nem követelik meg a perrendtartás ama rendelkezését, hogy a peres feleknek a neve, foglalkozása és lakása pontosan megjelöltessék s ennek következtében gyakran kap a foganatositó telekkönyvi hatóság oly végrehajtást elrendelő és megkereső végzést, amelyekben nemcsak a fenti körülírások hiányoznak, hanem különösen a férjesült nök csak férjük neve szerint vannak megjelölve (p. Kis Istvánné), vagy hogy a megjelölt név nem pontosan egyezik meg az illető hivatkozott telekjegyzőkönyvbe bejegyzett névvel. Mit tegyen a telekkönyvi hatóság ily megkeresésekkel ? Mert a gyakorlat tanítása szerint, ha a telekkönyvi hatóság az ily és ehhez hasonló hiányos megjelölésű megkeresés teljesítését megtagadja, a felsőbb bíróság azt megváltoztatja oly alapon, mert például a törvény szerint a nő férjének nevét veszi fel és igy pontos lévén a megjelölés, a megtagadásra nincsen telekkönyvi akadály, holott felfogásom szerint ez talán nem egészen helyes, mert igaz ugyan, hogy a nő férjhez menetele folytán jogosítva van viselni férjének nevét, de a férjhez menetel daczára is, a nőnek a saját valódi neve a születés- és utóneve és igy a mai gyors válóperek korszakában a telekkönyvi nyilvánosság és pontosság érdekében kiválóan fontos tudni, hogy pl. Kis Jánosné alatt Nagy Eszter az első feleség, vagy pedig Kovács Sára, a második feleség szerepel. De viszont ellenkező határozatot, is hoznak. A gyakorlatban aztán előfordul ennek következményéül az, hogy másnak birtokára kebeleztetik be a végrehajtási zálogjog s nem az adós birtoka árvereztetik el s erről a nem adós telekkönyvi tulajdonos csak akkor értesül, midőn őt az 1881. évi LX. t.-cz. 180. §. alapján az ingatlanából kitelepítik, amikor aztán már késő minden földi jogorvoslat. Aztán ha az ily, nyugodtságából felriasztott, nem adós telekkönyvi