Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 22. szám - Az angol választói jog - Parsifal Amerikában

22. sz. Magyar Jogász-Ujság 425 vényre jusson és igy Mommsen nem küzdhetett eszméiért a képiselőházban. Ámbár 1873-tól 1882-ig tagja volt a porosz képviselőháznak, csak ritkán szólalt fel: és ez jól volt igy, mert amilyen nagy volt Mommsen, mint tudós, oly kevés volt a judiciuma, szemmértéke és helyes érzéke politikai dolgokban. Amikor a politikus szerepében lepett föl, rendesen felsülés volt a vége. Politikai szereplését jellemzi az, hogy a 80-as években perbe fogták, mert Bismarck uj gazdasági politikáját, amelynek elveiért történeti munkájában sikra szállt, csalásnak, „svindli"nek mondta. De felejthetetlen marad a „Münchener Neuesle Nachrichten"-ben 1901. november 15-én megjelent czikke, amelyben lángoló szavakkal tört lándzsát az egyetemi kutatás szabadságáért. Dr. Janiki Béla. /\Az angol választói jog. Alkotmányjogi, jelesül parlamentáris kérdéseitben nálunk fölötte gyakran angol példákra utalnak. A parlamenti jog vitás kérdéseiben valóságos refugiumot képez az angol parlamentárizmus gyakorlata, melynek állandóan követett elvei, tisztes hagyományai irányadó jelentőséggel birnak. De az alkotmányos életben a parlamentárizmusnál nem kisebb jelentőségű a választójog, mert ez utóbbinak alapvető fontossága van. Napjainkban meg éppenséggel a választói jogosultság kiterjesztő megállapítása és a választókerületek helyesebb, arányosabb beosztása mind általánosabban érzett és hangoztatott szükséggé vált. Ennyiben aktualitást is nyer, ha a következőkben az angol képviselő-választójogot vázoljuk. Első sorban is konstatáljuk, hogy akkor, amikor az angol választói jogra szoktak hivatkozni, rendszerint a választói jognak a legszélesebb körre való kiterjesztését szokták érteni. Pedig az angol választói jognak ilyetén értelmezése tévedésen alapszik. Az angolok ugyanis az utolsó évszázadban náluk érvénybe lépett reformok daczára, még igen messze vannak attól, hogy országuknak jólétét a képviselőválasztásoknál megjelenő személyek számától tennék függővé, tekintet nélkül arra, hogy az illető gazdag-e vagy szegény, müvelt-e vagy tudatlan. Ezt az Angliában jelenleg uralkodó viszonyok az első pillantásra bizonyítják. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy Angliában a választójog is históriai nagy idők fejlődésén alapul. Jó két évszázadja nem történt Angliában erőszakos, elő nem készített ujitás; semmi sem alapul ott hevenyészett törvényszakaszokon, minden a történelmi jogfolytonosság fejleménye. Igy a választójog is. A 18. században a grófságokban csak a földbirtokosok, a városokban pedig — de távolról sem az összesekben — a polgárok bírtak választójoggal. Sok mindenféle hiábavaló kezdeményezés után csak Grey lordnak 1832. június 7-ki reform-bilije terjesztette ki a választójogot és kapcsolatosan a választókerületeket is a nép territoriális tagosulalának megfelelőbben osztotta be. Évtizedek multak el a khartista mozgalom daczára is, mígnem 1867-ben a választójog némileg továbbfejlesztetett; legnagyobb horderejű pedig az 1885. június 23-án életbelépett Ballot-act volt, mely által a választók száma 3 millióról 6 millióra, a lakosságnak mintegy 16 százalékára emelkedett. De ezzel az általános választójog Nagybritanniában és Irhonban még távolról sem valósult meg. Először is csak az gyakorolhatja választójogát, akinek a neve a minden újévkor újonnan összeállítandó választói listában (on the register) előfordul. Azután meg a választói jog elnyeréséhez megkívánt korhatár a 21 év betöltése, megkívántatik a tulajdon vagy birtoknak is bizonyos minimuma. Vagyis a választójog ott is bizonyos czenzushoz kötött. Azonkívül a választójog bírása tekintetében is nagy a különbség a grófságok vidéki választókerületei és a városok választókerületei között. A vidéki választókerületekben választójoggal birnak : a) akiknek legalább annyi földbirtokuk van, amelynek évi tiszta hozadéka 2 font sterling; b) akik akkora földbirtok haszonélvezői, amelynek évi tiszta hozadéka legalább 5 f. st.; c) örökhaszonbérlők, ha az örökbérletben birt földbirtok évi tiszta hozadéka 5 f. st.; d) haszonbérlők, ha a haszonbérletben birt földbirtok évi tiszta hozadéka — a bérlet tartama szerint — 5—50 f. st. Skót- és Irhonban valamivel alacsonyabb a czenzus. A városokban azok birnak választójoggal: a) akiknek oly földbirtokuk vagy üzlethelyiségük (tenements) van, amelynek évi bére 10 f. st. lenne; b) akiknek lakóházuk van (dwelling houses); e) akiknek oly lakásuk van, melyért butorozatlanul legalább 10 f. st. bért kell fizetni. Ezek az „occupiers" és az „occupationak* legalább tizenkét hónapja kell megszakítatlanul tartania. A bérlőknek minden esztendőben meg kell ujitaniok a választók lajstromába való felvételök iránti kérelmet. Megannyinak községi adót kell fizetnie, hogy a lajstromba felvétethessék. Mindezen rendelkezések a választójog gyakorlását az úgynevezett „kis emberekre" nézve tetemesen megnehezítik. Kiváltságot élveznek azok, akik egyetemet végeztek és akadémiai grádust is szereztek, ezeknek külön szavazatuk is van, tehát a választáson két szavazatuk van. Ezenfelül a választókat választói jog illeti mindazon kerületekben, amelyekben nekik telkök, házuk, vagy csak bérelt lakásuk is van és mivel a választásokat nem egy napon tartják meg, akár kerületből kerületbe is utazhatnak és mindegyik kerületben leadhatják szavazatukat. Az egynél több szavazattal biró választók száma 160.000-nél is több. Megjegyezzük még, hogy az angol képviselőválasztásokon nem kívántatik meg az általános szavazattöbbség, hanem elegendő a viszonylagos többség is, miáltal nincs szükség sem pótválasztásra, sem mindazon pártcsereberére és ad hoc koaliczióra, ami olyankor — a pótválasztásokon — rendszerint végbemegy. Mr. y( Parsifal Amerikában. Wagner Rikard „Parsifal'-jának a new-yorki Metropolitan Opera House-ban ez idén deczember 24-ére tervezett előadása a sajtó sokszerü megnyilatkozására szolgáltatott alkalmat azon tekintetben, hogy a szerző intenczióihoz képest csupán Bayreuthnak fentartott előadási jognál fogva fennforoghat-e Amerikában a jogszerű előadás lehetősége?