Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 2. szám - A végrendelet alkotása

30 Magyar Kodifikáczió II. évf. kellően megformulázni s a szerződéskészitőnek bizonyos atyáskodást kell gyakorolni a felek felett. Az atyáskodás szempontjától nem lehet elzárkózni Már a telekkönyvi rendtartás 130. $-ának ej pontja kimondja, hogy „ha valamely fekvöség eladója az eladási okiratban . . . p. o. kikötménynek az eladott fekvöségen biztosítását maga vagy más harmadik személyek számára kikötötte vagy fentartotta, ezen viszonszolgáltatás a tulajdoni jognak a vevő számára bekébe lezésével együtt az eladott jószág teherlapján bekebelezendő vagy elöjegyzendö, habár ezen terhelés világosan nem kéretett is Ez nyilvánvaló atyáskodás és senki sem mondhatja, hogy helytelen. Annyival inkább helyes és kívánatos a közjegyzői okirati kényszer, mert a közjegyzői okirat sok esetben a per mellőzésével megadja a gyors jogsegélyt, ami az ilyen ügyeknél felettébb kívánatos az ellátásra jogosult szempontjából, kinek bármily rövid per lejáratát éhen bevárni bajos dolog s ha perre kerül a sor, a pert is rövidebbé teszi a közjegyzői okirat. Szükséges volna az ilyen ügyletek megtámadhatóságának kivételes szabályozása a hitelezők és köteles részre jogosítottak érdekeire való tekintettel, mert ezen szabályozás nélkül a birói gyakorlat káros ingadozásnak van kitéve az olyan ügyletek jogi minősitésénél, melyek vagy mint biztos révpart védik az adóst hitelezői elől, vagy pedig mint a kitagadás kényelmes esetei szerepelnek. Ez a kérdés azonban más helyre tartozik. Dr. Nagy Kálmán, belényesi kir. albitó. A végrendelet alkotása.*) A tervezet e fejezetében a végrendelet alkotásának alaki szabályait határozza meg. Mai jogunk szerint (1874 : XXXV. t.-cz. és 1876 : XVI. t. cz.) a végrendelet alkotásának a következő módjait ismerjük : 1. Nyilt közvégrendelet, melynél a végrendelkező az ő végakaratát a közjegyző (jáiásbiró) és két tanú, vagy egy másik közjegyző előtt élőszóval és személyesen jelenti ki. Az 18(4 : XXXV. t.-cz. 82. §-a értelmében a közjegyzői okiratokra nézve előszabott kellékeken fölül szükséges, hogy: a) a végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt; b) az ügymenet egész folyama alatt két tanú, vagy egy másik közjegyző folyton jelen legyen ; c) a jelen szakasz határozatainak megtartása az okiratban bizonyittassék. ') Polgári törvénykönyv tervezete 1818—1830. §§. 2. Közokirat erejére emelt nyilt Írásbeli végrendelet, melynél a végrendelkező az ő kész Írásbeli végrendeletét nyújtja át a közjegyzőnek a végett, hogy az közokirat minőségével ruháztassák föl. Az 1874 : XXXV. t.-cz. 83 § a értelmében a közjegyzői okiratokra előszabott kellékeken fölül a következők tartandók meg : a) a végrendelet csak olyan féltől fogadtatik el, aki az okirat nyelvén irni, olvasni tud s az okiratot sajátkezüleg irta alá, miről a közjegyzőnek meg kell győződnie ; b) a fél a végrendeletet személyesen köteles átadni, két tanú, vagy egy másik közjegyző jelenlétében s azon világos kijelentéssel, hogy az az ő végakaratát foglalja magában; c) az egész ügymenetről jegyzőkönyv vétetik föl, melyhez az átadott végrendelet melléklendő, annak megjegyzése mellett, hogy a jelen szakasz határozatai teljesíttettek. 3. A közjegyző hivatalos letétébe helyezett zárt magánvégrendelet, melyre nézve az 1874 : XXXV. t.-cz 106. §-ban a letéteményekre vonatkozólag előirt szabályok intézkednek. Ezek szerint a végrendelkező az ő borítékba zárt magánvégrendeletét a közjegyzőnek akár személyesen átadhatja, akár postán küldheti. Ha a boríték nincsen kellőleg lezárva, a közjegyző a borítékot hivatalos pecsétjével olykép zárja le, hogy az a pecsét széttörése nélkül felbontható ne legyen. A közjegyző, ha a fél a zárt végrendeletet személyesen adja át, erről letéti jegyzőkönyvet vesz fel, mely a fél és a közjegyző által aláírandó. Ha pedig a fél az okiratot posta utján küldi be, a levél a jegyzőkönyvet pótolja. A közjegyző a félnek az átvételről elismervényt ad. 4. A közjegyzőnek megőrzés végett átadott titkos végrendelet, melynél a végrendelkező az általa sajátkezüleg irt és aláirt nyitott végrendeletét, tanuk alkalmazása nélkül, a közjegyzőnek megőrzés végett személyesén adja át (1876 : XVI. t.-cz 23. §.). Minthogy itt tanuk nem alkalmaztatnak, a végrendeletnek ezt a nemét titkos végrendeletnek nevezhetjük. 5. A közjegyzőnek megőrzés végett átadott nyilt magán végrendelet, melynél a végrendelkező az idegen kézzel írott, de általa két tanú együttes jélenlétében önkezűleg aláirott s e két tanú sajátkezű aláírásával ellátott nyitott végrendeletét adja át megőrzés végett személyesen a közjegyzőnek. (1876 : XVI. t.-cz. 23. §.) Ugy az előbbi, mint a jelen esetben az ily módon letett végrendelet borítékba zárva a közjegyző pecsétjével hivatalosan és akként pecsételendő le, hogy a pecsét feltörése nélkül a boríték felbontható ne legyen. E mellett a végrendeleten és a borítékon keresztül húzott zsinórral a végrendelet a jegyzőkönyvhöz fűzendő s a zsinór ugy a jegyzőkönyvhöz,, mint a végrendelet boritékához a hivatalos pecséttel s ha