Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 2. szám - A gyermek személyére vonatkozó szülői jog

II. évfolyam. Budapest, 1903. január 15. 2. szám. MAGYAR KODIFIKÁCZIÚ KÜLÖNÖSEN A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA. SZERKESZTIK ÉS KIADJÁK: DR. BARNA IGNACZ BUDAPESTI KIR. ÍTÉLŐTÁBLAI BIRÓ A .Magyar Kodifikáczió" megjelenik minden hó 1-én és 15 én 3 iv terjedelemben. Előfizetési ára a .Judikatura" czimü döntvény-gyüjteménynyel és a .Magyar Igazságügyi Törvények és Rendeletek Gyüjtoményé"-vel együtt: egy évre 16 kor., negyedévre 4 kor. Előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal és minden hazai hözleményeink utánnyomásának vagy fordításának jogát fentartjuk. DR. RÓSA FERENCZ BUDAPESTI ÜGYVÉD könyvkereskedés. — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Lipót körút 16. sz. — Távbeszélő száma: 25 — 78. Postatakarékpénztárt cheque- és clearing-forgalom száma: 8233. Hirdetések ára: harmadhasábos nonpareillcsor 20 fillér ; állástkcresök részére 10 fillér. Többszöri hirdetések esetén engedmény. Kéziratok Dr. Barna Ignácz cziméro (Budapesten, VI., Király-u. 98/a sz.) küldendők. A gyermek személyére vonatkozó szülői jog.*) A szülőnek a gyermek felett gyakorolt joga a természet törvényein alapul s a tételes törvények a természet törvényein alapuló e jogokat egybe foglalták s a viszonyok s a népek sajátos helyzetéhez, felfogásához képest módosították, bővítették annak tartalmát vagy kiterjesztették. A jelenleg érvényben levő hazai jogunk szerint a szülő joga az atyánál az atyai hatalomban, az anyánál a természetes s törvényes gyámságban s az ebből folyó és más gyámokat meg nem illető egyéb kiváltságos jogokban nyert kifejezést. A polgári törvénykönyv tervezete szabatosan megállapítja a szülő jogait a gyermek személyére vonatkozó szülői jog czime alatt, általában szabályozza azon közös jogokat s ezzel járó kötelességeket, melyek a szülőt a gyermek felett megilletik. Mert hiszen a szülő joga nem csupán a gyermek felett gyakorolt jogokat tartalmazza, hanem egyúttal azon kötelességek összesége is, melyeket a szülő a gyermek érdekében teljesíteni köteles. A tervezet az atyai hata'mat azon alakjában, melyet az 1877. évi XX. t.-czikk a régi magyar magánjog alapján megállapított s szabályozott, elejti s bele foglalja a szülői jogba, ugy az atya s anya külön megállapított jogaiba. A „hatalom" szó családjogunk jövő szabályozásából kimarad s igen helyesen, ehelyett konstituálva leend a jog. Megszűnik az atyai hatalom s helyébe lép a szülői jog, mely megoszlik az atya és anya között. Míg az atya él s minden tekintetben kifogástalan, a szülői jogból ő fogja kapni az erősebb részt s az anya joga addig korlátoltabb lesz, de a jelenleginél részletesebb s helyesebb szabályozást nyer. *) Polgári törvénykönyv tervezete 270—285. §§. A német polgári törvénykönyv a szülői hatalmat állapította meg, kimondotta az 1626. §-ban, hogy: „míg a gyermek kiskorú, szülői hatalom alatt áll". Ezen szülői hatalom az atya s anya között oszlik meg, de mégis az atya lett favorizálva az anyával szemben. A T., mint emiitettük, a hatalom kifejezést elejti. E tekintetben nagyon szépen s alaposan indokolja a T. indokolása (382—384. lapokon), hogy mi okból alkalmazza a hatalom helyett a szülői jog kifejezést, definiálva annak tartalmát, kiterjedését s jelentőségét. Szétbonczolja a tervezet a jelenlegi jog atyai hatalmát s ebből megállapítja azt, hogy mely jogok maradnak meg a szülők részére, szülői jog czim alatt s egyúttal szabályozza külön az atya képviseleti jogát, az atya vagyonkezelő tisztét, az atya haszonélvezetét és az anya jogállását. „A szülői jog alatt a T. tehát a szülőnek a gyermek személyére vonatkozó jogait (nevelés, gondozás, fegyelmi jog) érti. A szülői törvényes képviselet és a gyermek vagyonára (vagyonkezelés, haszonélvezet) vonatkozó jogok nem vonhatók a szülői jog fogalma alá" (Indokolás 384. lap.). A T.-ben megtaláljuk az atyai hatalom s az anya eddigi jogainak nagyon helyes s szabatos megállapítását, alkatrészeire szétbontva s azután megfelelőleg csoportosítva. A viszonyoknak s a jogfolytonosságnak megfelelő szerencsés alkotásnak tartjuk általánosságban mindazon tételeket, melyeket a T. a szülő és a törvényes gyermek közti jogviszony czim alatt szabályoz. A szülői jognak az előadottak alapján, viszonyainknak m^gfelöleg való szabályozását elfogadjuk annál is inkább, mert a tervezetben megállapított elvek lényegükben, hazai jogunkban érvényben voltak, mert nálunk az anya joga eddig is oly erős jog volt, melynek a termé-