Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 1. szám - Jogképes és nem jogképes egyesületek [1. r.] - Jogképes és nem jogképes egyesületek a polgári törvénykönyv tervezete szerint. [1. r.]

20 Magyar Kodifikáczió II. évf. E mellett tekintetbe kell venni, hogy a magánjogi társaság belső szervezete egyáltalában nem illik rá az olyan társulásra, amely egyesület alakú, amelynek korporativ organisátiója van. A társaság határozott társak zárt körére szorítkozik, bármelyik társ kiválása esetén a társaság feloszlik (legfelebb újra alakulhat), a társasági vagyonból a kiváló tag a reá eső részt követelheti. Az egyesület taglétszáma pedig folyton mozgó, hullámzó tömeg. Az egyesület olyan, mint a folyam, amelynek medrét mindig uj meguj habok töltik be. Ebből az ellentétből elkerülhetetlen összeütközések származnak. Hiszen igaz, hogy az alapszabályok, amelyeket ez esetben társasági szerződésnek kell tekinteni, mindezeken részben segíthetnek. De hát ha nem segítenek rajta ? A legnagyobb komplikátiók állhatnak be* tehát a tagok belső viszonyaiban is. — A szerző igénye. Érdekes jogügyben fog a párisi kereskedelmi bíróság legközelebb dönteni. H. B. az ismert iró és kritikus azt követeli, hogy kiadójánál, Fasquelienél megjelenő könyvei bélyeggel és számmal láttassanak el. H. B. ki akarja mutatni, hogy az általa követelt ellenőrzés csak igazságos, mert az összes kereskedelmi ágak között, egyedül a könyvkiadói üzletnél szokásból kényszerül a produkáló az eladó (kiadó) puszta kijelentésében megbízni. A láthatólag fontos és jelen pörben elvi döntésre kerülő jogi kérdés szerinte a következő: Van-e joguk a szerzőknek müveik eladott példányainak száma fölött pontos elszámolást követelni, van-e joguk a kiadó kereskedelmi könyveinek felmutatását követelni, anélkül, hogy az illető sértve vagy gyanúsítva érezhetné magát ? — Külföldiek az angol bíróság előtt. Nem régen még azt erősítgették, hogy az összes kultur államok között Anglia ad legkevesebb jogot a külföldinek, az idegennek. Ma is „hostis"-nak tekintik azt ott. Példát nyújt arra a londoni magas törvényszék ' 1902. július 22-én hozott ítélete, melyben, ellenkezve az európai kontinentális államok jogi felfogásával, kimondja, hogy Angliában nem állandóan lakó külföldiek, különös ellenkező megegyezés hiányában, angol alattvalók elleni igényeik érvényesítése körül nem hivatkozhatnak az angol törvényekre. Egy belga és egy angol hajó összeütközött; az összeütközést a bizonyítékok sze-int az angol hajóparancsnok okozta. Az összeütközésnél vizbefult belga tengerész családjának kártalanítási keresetéről van szó. A panaszosok az angol „Lord Campbell" törvény I. czimére hivatkoztak, mely ily esetben az angol hajótulajdonos elleni kártalanítási keresetnek feltéllenül és korlátlanul helyt ad. Ily döntések alkalmasak arra, hogy az angoloknak idegenekkel szemben tanúsított határtalan dölyfét még nagyobbítsa és az idegenek sokszoros és különösen ez esetben jogos elkeseredését fokozza. — A fényképészet a büntető jog szolgálatában. A bajor kir. belügyminisztérium, az igazság- és pénzügyminisztériummal egyetértve, a következő rendeletét tette közzé : Amint az ügyészség tudomására jut, hogy valaki építések körüli baleset folytán meghalt vagy testi sérülést szenvedett, szabály szerint a lehető legnagyobb sietséggel fogja indítványozni a bírói szemle megtartását és arról fog gondoskodni, hogy a szemle tárgya, a baleset szintere, fényképészeti felvétel segélyével az gazságszolgáltatás czéljaira lehetőleg hü képmásban megörökíttessék; kétségtelen, hogy a fényképészeti felvételek által okozott költségek az igazságszolgáltatás költségeihez tartozván az igazságügyi minisztériumot terhelik. Oly építészeti baleseteknél, melyek halált vagy testi sértést nem okozván, csak a btk. 330. §-ban meghatározott vétségként vagy építész-rendészeti kihágásként üldözhetök, az ügyészség köztudomás szerint csak akkor nyer értesülést, ha az építési baleset okainak megállapításával első sorban foglalkozó építészet-rendészeti hatóság, az épitési baleset alkalmából az eljárást meginditandónak találja. Ily esetekben a büntető eljárás eredményes keresztülvitele sokszor azon ténykörülménybe ütközik, hogy a balesetnek megbízható képe nem nyerhető és igy nem lehet az eseményből az előidéző okokra következtetni. Tekintettel erre, az építészet-rendészeti hatóíágok utasíttatnak, hogy az előreláthatólag a 330. §-ba ütköző vétségként minősülő vagy épitész-rendészeti kihágásként üldözendő esetek tényálladéka gyors és megbízható módon megállapittassék és igy az építkezési vezető vagy vállalkozó azon törekvése, hogy a baleset bizonyító erővel bíró nyomait eltüntesse, meghiusittassék. Ha pedig az egyes esetek köiülményei szerint, az eset megítélésére vonatkozó pontok biztos, tiszta és tökéletes megállapítása nagyobb nehézségekbe ütközik, a baleset színhelye feltétlenül lefényképezendő ; azonban oda kell törekedni, hogy a felvétel lehetőleg egy építészet-technikus szakértő utasításai szerint eszközöltessék. — A hirdető ügyvéd. A hirdető ügyvéd ma már mindenütt ismert jelenség. A mintáz amerikai lapok irják, ott egyes ügyvédek hirdetései nagymérvű érdeklődést keltenek a közönségben. A jogi reklámmal élők közül a legbuzgóbb talán az az ohioi ügyvéd, kinek praxisa az adósságok behajtásából áll és ki praxisának terjesztésére törekszik. Irodáját rengeteg nagy, vérvörös falragasz jelzi, melyen fehér betűkkel a hívó szózat olvasható: „Adósságok hidegvérrel behajtatnak." Wisconsinban a békebirák a szerelmesek védelmét tekintik főfeladatuknak és hirdetményeikben azokhoz fordulnak. A házasság dispenzácziójával foglalkozó ily vállalkozó birák egyike a következő tartalmú reklám-jegyet adta ki: „Férfi ha szerelmes, az az ő dolga. Leány ha szerelmes, az az ő dolga. Ha házasságra gondolnak, az az én dolgom. J. B. French, békebiró. P. S. Fentartom magamnak a jogot, hogy a mennyasszonyt megcsókolhassam. Mérsékelt árak. Kívánatra halasztás nyújtható." Fényképészek, borbélyok, kereskedők és más árusok már régen használnak kuponokat reklámczélokra; az első ügyvéd azonban, ki ezen eszközhöz nyúlt, a Genessel államban lévő Chatanosgában lakik, hol a spekuláczió még kezdetleges fokon áll. A szelvényhez a nevezett ügyvéd a következőleg fogalmazott levelet csatolta: „Szüksége van ügyvédre ? Szenvedett ellenségeinek alávab sága, a barátok hűtlensége, az ellenség fulánkja által ? Remélem, hogy nem! Isten áldása lebegjen ön felett, a bőség kapui nyíljanak ki ön és övéinek számára. Ám az életben sötét és borús napok jöhetnek. Hálátlan rokonok meg fogják csalni, hűtlen barátja megrabolja, valami testület elnyomhatja, valaki igazságtalan lesz ön iránt és ön kényszerül a törvényhez fordulni. A jog megőrzése választott hivatásom ! Tanultam, ismerem alkalmazásának módjait. Tudok pört nyerni. A tudás hatalom. Ha az ön