Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 12. szám - A jogászok kiképzése Angliában

12. sz. Magyar Jogász-Újság 247 Maga az eljárás két részből áll, úgymint a tárgyalás előkészítéséből és a tulajdonképeni tárgyalásból. Az előkészítés abban áll, hogy a megbízott ügyvivők a bíróság tagjaival és az ellenféllel közlik mindazon irott vagy nyomtatott okmányokat és bizonyítékokat, melyekre a vitás kérdésben hivatkoznak. Minden előterjeszlett okmány az ellenféllel közlendő. A bíróság jogosítva van az előkészítés befejezése után az ellenfél beleegyezése nélkül előterjesztett bizonyítékokat a tárgyalás keretéből kizárni, de figyelembe is veheti ezeket. Kívánhatja a felek képviselőitől bizonyos okmányok előterjesztését és a szükséges felvilágosítások megadását. A tárgyalás maga a felek szóbeli előadásából áll. Ha a felek kívánják, a bíróság nyilvánosnak mondhatja ki tárgyalását. A tárgyalásról jegyzőkönyv vétetik fel, mely közokirat jellegével bir. Az ügyvivők és jogtanácsosok ügyük érdekében minden szerintük fontos kérdést szóbelileg felhozhatnak. A bíróság tagjai pedig kérdéseket intézhetnek a felek képviselőihez. De a bíróság egyes tagjai által feltett ily kérdések vagy tett megjegyzéseik nem vélelmezhetők a bíróság álláspontjának. Elrendelhet a bíróság bizonyitásfelvételt is. A tárgyalást az elnök rekeszti be, mire a tilkos tanácskozás következik, melyben szavazattöbbséggel határoznak. Az Ítélet az indokolással együtt írásba foglaltatik, s a bíróság minden egyes tagja által aláírandó. Ezt azután nyilvános ülésben, melyre a felek szabály szerűen idézendők, felolvassák. Az ekkép kihirdetett Ítélet, mely a felek képviselőivel írásban is közöltetik végérvényesen dönti el a vitás kérdést, minden jogorvoslat kizárásával. A felek közös megállapodással azonban fentarthatják maguknak azt a jogot, hogy az Ítélet revízióját javaslatba hozhassák. Ily javaslat az eljárt bírósághoz terjesztendő be. Csak oly uj faktum képezheti alapját, mely alkalmas lett volna döntő befolyást gyakorolni az ügy elbírálására nézve és a melyről a tárgyalás befejezésekor még sem a bíróságnak, sem a revíziót kérő félnek tudomása nem volt. Az Ítélet csak a feleket kötelezi. Mindenik fél saját költségeit viseli, a bíróság költségeit pedig a felek egyenlő részekben fedezik. Sajnos azonban az, hogy ily ítéletek végrehajthatósága ép oly illuzórius, mint a nemzetközi jog legtöbb rendelkezéséé. S ha az egyik hatalom vonakodnék az ítéletnek eleget tenni, az ellenfélnek nem maradna egyéb hátra, mint ultima ratióként fegyverhez nyúlni. A nemzetközi jog alapelveinek ezen végrehajthatatlansága folytán számosan a nemzetközi jog jogvoltát is tagadják. Tényleg azonban a nemzetközi jogban a kölcsönös bizalom-nbk is legalább akkora szerepe van, mint a magánjogban és egy állam, mely elvállalt kötelezettségének vagy ily választott bírósági Ítélet teljesítése alól magát kivonná, holott ítélethozatal előtt magát annak alávetette, teljesen elvesztené hitelét és bizalmát a többi államok előtt, ezt pedig még a legnagyobb állam sem nélkülözheti a mai nagymérvű és szoros nemzetközi összeköttetések mellett, melyekben az összes államok egymással állanak. Dr. N. R. V" — A jogászok kiképzése Angliában. Az angol joggyakorlat kérdéséről a kontinensen igen különböző, gyakran nagyon téves nézetek vannak elterjedve s így nem lesz érdektelen erről egyet-mást elmondani. Angliának már 1300 körül egy teljesen szervezett legfelsőbb birodalmi törvényszéke volt, amely Westminsterben székelt, s ezen bíróság még ma is fennáll. Bennünket azonban különösen a következők érdekelhetnek : A lnns of Court tagjai, a barristerek szorosan el vannak választva a pervivők alsóbb osztályától, a solicitoroktól. Barrister nem lehet solicitor és solicitor nem lehet barrister. Egyedül a barristerek vannak feljogosítva a birodalmi törvényszék előtt a perek vitelére. Viszont ezek nem foglalkoznak a szükséges bizonyítási anyag megszerzésével és megállapításával vagy jogügyletek, mint például szerződések szerkesztésével. Mindez a solicitorok munkaköre. Aki Angliában pert akar indítani, először solicitorhoz kénytelen fordulni, aki az ügyet megvizsgálja, a peranyagot rendezi s a bizonyilékokat megszerzi. Azután biz csak meg a solicitor valamely barristert az ügynek a törvényszék előtti képviseletével. Előbb csak ritkán fordulnak barristerhez ; esetleg akkor, ha a solicitor valamely jogi kérdéssel nincs teljesen tisztában, kéri ki ez a barrister tanácsát. Ha egy angol ifjú barrister akar lenni, nem kell Oxfordba vagy Cambridgebe az egyetemre mennie. Ott csak a doktori talár viselhetéséhez való jogot szerezheti meg, de ez még nem elég, és nem is szükséges az ügyvédséghez. Az egyetemeken általános műveltséget szerez az angol jogász. Szakismereteit azonban csakis a négy Inn (jogászegylet) valamelyikébe való belépése után sajátítja el. Ezek teljesen függetlenek az egyetemektől s csakis ezek adhatják meg a jogot arra, hogy valaki fejére fehér barristeri parókát tehessen. A legkiválóbb barristerek itt tartanak előadást és igy avatják be a diákságot a szaktudományokba; a tanítás fősulya azonban a tényleges joggyakorlatra, melyet barrister irodájában kell folytatni, van fektetve. Három évi gyakorlat után bocsátható csak a barristerjelölt a vizsgára, föltéve, hogy egyéb, az Innel szemben fennálló kötelezettségeinek is, — melyek közt nem utolsó helyen áll, minden évnegyedben legalább 6-szor a közös lakomákon az Inn csarnokában részt venni, — eleget tett. Miként a barristerek valamely Inn kötelékébe kell, hogy tartozzanak, a solicitorok is külön egyesületben, az Incorporatcd Law Society-ben tömörülnek össze, amely a jelölteket egy előtte leteendő vizsga alapján veszi fel kötelékébe s illetve ez ad jogot ezen alsóbb rendű ügyvédség gyakorlására, valamint ez ügyel fel a kar tekintélyére és becsületére s gyakorol széleskörű fegyelmi hatóságot tagjai felett. A solicitori pályára lépő köteles előképzettségéhez mérten 3—5 évig valamely solicitor irodájában működni, mig vizsgára bocsátható. Általában a solicitorok az ügyvédség praktikus, a barristerek annak tudományosabb részét képviselik, bár a tudományosság általában nem becsülhető ott sokra s aki theoretikus jogász akar lenni, az a kontinensen végzi tanulmányait. Cit. — Magyar jogi Lexikon. A dr. Márkus Dezső kir. ítélő táblai bíró, az igazságügyminiszterium kodifikáló osztálya tagjának szerkesztésében megjelenő .Magyar Jogi Lexikon* IV. kötete most hagyta el a sajtót. A 912 oldalt tartalmazó kötet a „Halászgyürü" szótól „Kitonich*-ig terjed. A Magyar Jogi Lexikon munkatársainak névsora teljes biztosítékot nyújt az olvasónak, hogy