Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 1. szám - Törvénytervezet és indoklása. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883: XXV. t.-cz. büntetőjogi vonatkozásu rendelkezéseinek kiegészitéséről és módositásáról. [1. r.] - Törvénytervezet és indoklása: az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883 : XXV. t-cz. büntetőjogi vonatkozásu rendelkezéseinek kiegészitéséről és módositásáról

14 Magyar Kodifikáczió » II. évf. lödést, a jelen állapottal szemben határozottan hanyatlást jelentene a magyar igazságügyi szervezet körében — a hol amúgy is felette szük határok közölt találjuk a tiszteletbeli hivatalt (kis- és nagyközségbeli bíróság, békebiróság, esküdtszék, kereskedelmi ülnök) megvalósítva — ha a kereskedelmi ülnököknek kipróbált intézménye megszüntettetnék. Még az önkormányzati eszme iránt általában ellenséges érzülettel viseltető Francziaország sem bolygatta meg a laikus elemeknek a kereskedelmi bíráskodás terén való jótékony közreműködését és Francziaország legelső államfélfiai és jogászai kénytelenek beismerni, miszerint annak titka, hogy — felette mérsékelt novellaris módosítások mellett — a majdnem száz esztendős code civil és code du commerce az üzleti élet folyton változó és szüntelenül fokozódó követelményeit, csak a kereskedelmi ülnökök döntő közreműködése mellett folytatott magas színvonalú birói gyakorlat folytán tudták megvalósítani. Különösen a kereskedelmi élet tisztességtelen kinövései (concurrence déloyale) ellen — külön törvényhozási beavatkozás nélkül — folytatott eredményes küzdelemben szereztek a franczia bíróságok kereskedő tagjai maguknak hervadhatatlan érdemeket. És ha ily dicséretet a magyar kereskedelmi ülnökökre vonatkozólag, a nálunk ezen irányban uralkodó sajátságos körülmények (a laikus elemeknek sokszor csekélyebb fokú intelligencziája, önbizalmatlanság, érdeklődés kisebb foka, a bírósági elnökkel és birótagjával szemben való önállóság hiánya stb.) folytán nem is mondhatunk, azt azonban még sem vonhatjuk kétségbe, hogy a hazai kereskedelmi joggyakorlat magas színvonalának elérésében Magyarország kereskedelmi ülnökei jelentékeny részt vettek ki és hogy hazánk kulturális fejlődése, a szóbeliségre fektetett peres eljárás atmoszférája megnyugtató biztosítékot nyújtanak a tekintetben, hogy az ezen téren még sajnosán tapasztalható bajokat hathatósan orvosolni fogják. Dr. Vasváry Ferencz pécsi jogakadémiai tanár. X Törvénytervezet és indokolása az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883: XXV. t. cz. büntetőjogi vonatkozású rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról. A jogállam ezernyi, szövevényes feladatai sorában egyike a legfontosabbaknak: a nemzeti eröösszeséget egészében gyengítő, egyedeiben nem ritkán tönkretevő társadalmi bajok, szocziális betegségek lehető megelőzése és orvoslása, az egymást kiegészítő jogi hygienia és therapia. A különböző társadalmi betegségek közül az utolsó években s napjainkban is talán legerősebben az a kór pusztít s szedi legtöbb áldozatát, melyet a jogi diagnózis uzsorának nevez, s mely hazánk egyes vidékein határozottan járványszerüen rombol s okoz mérhetetlen erkölcsi és anyagi károkat. Nem szabad ugyanis elfelednünk, hogy az uzsora mindig két irányban hat károsan: tönkre teszi, demoralizálja s igen sokszor a bün örvényébe taszítja a kifosztott gazdasági alanyt s ennek családját, de áldozatul ejti magát az uzsorást is, kinek lelkéből kiöli az erkölcs és emberszeretet utolsó sugarát, s midőn a kapzsiság és korlátokat nem ismerő, eszközökben nem válogató vagyonszerzési vágy rabjává teszi a vérszopót, nem egy esetben odajuttatja, a hol már a vérontástól sem retten vissza, csakhogy bűnös uton szerzett átkos vagyonát vakon s elvetemültén sokszorosítsa. E bajok közvetlen okozásán kivül, közvetve is kútforrása egyebek között némely kóros társadalmi jelenségnek az uzsora; igy nem tartom kizártnak, hogy együtthatásában más tényezőkkel akivándorlást is előmozdítja. Ily körülmények közepette lehetetlen, hogy e mind nagyobb arányokban pusztító kórral szemben a társadalom és állam tétlenül viselkedjék és összetett kezekkel nézze, miként idézi az elö a nép anyagi és erkölcsi romlását, miként gyengíti a nemzet erejét. A társadalom már megmozdult: a Magyar Gazdaszövetség sorompóba szólította a toll és szó harezosait s ezek részint beadott jogi véleményeikben, részint az 1902. év május havának 27 én kezdődött és 28-án befejezett szaktanácskozáson felszólalásaikban ritka egyértelműséggel megállapították, hogy az 1883. évi XXV. t -cz. revíziója egyike a legsürgetőbb törvényhozási feladatoknak.1) Azóta más téren is megnyilatkozott a társadalmi közvélemény. Az 1902. évi június hó 28-án tartott dunántúli kivándorlási kongresszus kimondotta, hogy: Az 1883. évi XXV. t.-cz. sürgős kiegészítésre szorul, hogy benne ne csak a hiteluzsora, hanem bármely uzsorás szerződésnek magánjogi és bünteiöjogi következményei megállapittassanak.2) A társadalom részéről megindított akcziónak a legnagyobb valószínűség szerint meg is lesz az eredménye. Az 1902. évi október haván A Magyar Gazdaszövetség megindította akczió eredményeit s az összegyűjtött anyagot egybefoglalja „Az uzsora ellen" Budapesten, 1902-ben kiadott kötet, mely magában foglalja I. A véleményadásra lölkért jogtudósok (Kunz Jenő, Králik Lajos, Issekutz Győző, Sághy Gyula, Balogh Jenő, Zsögöd-Grosschmid Benő) tanulmányait ; II. a szaktanácskozás felszólalásait magában foglaló jegyzőkönyvet (felszólaltak: Károlyi Sándor gró}, Makfalvay Géza, Dömötör László, Hammersberg Jenő' Mihályi Flóris, Berczelly Jenő, Betegh Imre, Poroszkay Béla, Kulass Bálint, Zsitvay Leó, Angyal Pál, Sághy Gyula, Csillag Gyula, Doleschall Alfréd, Bernát István és Gidófalvy István); III. és a Magyar Gazdaszövetség feliratát az igazságügyi miniszterhez. 2) V. ö. Budapesti Hírlap, 1902. évi 176 szám 13. lap.