Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

Az erőszak és fenyegetés fogalma a büntetőjogban. Reámutattam az erőszak s fenyegetés tartalmára; láttuk, hogy mindkettőnek tartalmát a baj képezi, s kifejtettem azt is. hogy ugy az erőszak, mint a fenyegetés czélja: a kényszerál lapot előidézése. Ezt a czélt eléri az erőszak a baj megvalósításával; ellenben a fenyegetés a baj kilátásba helyezésével. Most áttérek azon kérdés taglalására, hogy az erőszak s fenyegetés mily fokú kényszerállapotot hoz létre. Ezen kérdés nem más, mint avis absolutasa vis compulsiva vagyis a kényszer mennyiségének kérdése. Erre vonatkozólag Illés Károly kommentárában (III. k. 153. lap) azt olvassuk, hogy a rablási erőszak = a zsarolási erőszakkal. S midőn a cselekmény véghezvitelénél erőszak alkalmaztatik, a minősítés, jelesül hogy rablás vagy zsarolás forog-e fenn, attól függ, hogy a dolog elvétele vagy átadása az erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával egyidejűleg történik-e vagy sem. Igenlő esetben rablás, ellenkező esetben zsarolás követtetett el. Ugyanezen nézetet vallotta Heil Fausztin (Jogt. Közi. 1889. 51 szám.) Szerinte is a rablás elkövetésére minden erőszak alkalmas. Hasonló kijelentést tett a curia: «az erőszak kisebb vagy nagyobb mérve a rablás fogalmának megállapítására befolyással nincsen, oly annyira, hogy a legkisebb mérvű erőszak alkalmazása által is rablássá válik a 1 o p á s s hogy ép ezért az erőszak kisebb f o k a magát a cselekményt rablásról zsarolásra» át nem változtatja. (Jogi Szemle I. k. 112 lap). Ezen ítélettel homlokegyenest ellenkezik a curiának többször idézett 4207. sz. ité.ete, a hol ki van mondva, hogy nem az erő minősége, hanem annak mennyisége dönt a bűncselekmény qualitásának meghatározásánál. VARGHA FERENCZ kecskeméti kir. ügyésztől. (Második közlemény) *) V. *) Az első közleményt 1. fentebb i. és köv II. Magyar Igazságügy 1892. XXXVII. 2. 7