Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)
1892/37 / 2. szám
86 Vargha Ferencz De halljuk magát a c u r i á t : «az erőszak és fenyegetés közt nem az a különbség, hogy utóbbi a physikai erőnek a megtámadott személy elleni alkalmazását kizárva, az erőszak pedig csupán a physikai, mechanikai erőnek alkalmazásával jöhetne létre, mert ellenkezőleg, a fenyegetés ép ugy lévén foganatosítható physikai erőnek a megtámadott személy elleni kifejtésével, mint az erőszak: e kettő közti különbség abban áll, hogy afenyegetés mint motívum, kényszeritőleg bár, de a választást ki nem záró nyomatékkal hat a megtámadott akarat-elhatározására, mig a z erőszak (vis absoluta) a physikai erő aránytalan túlsúlyánál fogva a megtámadottnak akaratát egyszerre lenyűgözi, a megtámadott részéreegyedül a passiv eltűrés kényszerét hagyja fenn. Minthogy ezek szerint a fenyegetésnek is ép ugy lehet eszköze a physikai erő, mint az erőszaknak: természetes, hogy a physikai erő használata még nem szünteti meg a fenyegetés jellegét s nem változtatja azt a törvény értelmében vett erőszakká >. Világosan, érthetően ki van itt domborítva az ujabb elmélet, mely szerint a) a vis absoluta az ellenállhatlan erőszak, mely az akaratot teljesen lenyűgözi; ellenben b) a vis compulsiva a kisebb fokú kényszerállapot, mely szük területen az akaratnak fennhágy bizonyos szabadságot. A régebbi elmélet, melynek élén Mer kel áll a kényszerítő erőnek szintén két alakulatát különböztette meg, t. i. a vis absolutát s a vis compulsivát. Ámde a Curia utóbb emiitett álláspontjától lényegesen eltér ezen meghatározás tartalma. E szerint ugyanis a vis absoluta = physikai kényszer; a vis compulsiva = psychicai kényszer. Qualitas tekintetében e kettő soha sem olvadhat egybe ; ellenben a kényszert előidéző erő mennyisége lehet mindkét qualitas keretén belől nagyobb vagy kisebb fokú, ellenállhatlan vagy nem. A curia szerint épen megfordítva áll a két fogalomnak egymáshoz való viszonya; mennyiben a vis absoluta qualitative létrejöhet physikai ható erő alkalmazásával ép ugy mint tenyegetés utján; de bármelyik is a forrása: az az akaratot mindig teljesen lenyűgözi. Ellenben a vis c o m p u 1 s i v a szintén létrejöhet physikai behatás utján ép ugy mint psychikai uton, de az nem nyűgözi le momentán s teljesen az a karatot. Képletileg a két felfogást következőleg teszem szemlélhetővé:
