Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 1. szám - Németország. Törvényhozás. Katonai büntető eljárás. - Vizijog - A jogi személyek a polgári törvénykönyvben

7» Külföldi jogélet 2. Katonai kerületi bíróságok. Ezek a müncheni és würzburgi hadtestparancsnokságok székhelyén működnek és az alsóbiróságokhoz nem utalt ügyekben ítélnek. Mozgósítás esetén a tábori bíróságok lépnek helyükbe. A törvényszék elnöke a parancsnokló tábornok, tanácselnöke (Director) a hadbíró. Közönséges büntettek és vétségek tárgyában a tanácselnökből és 2 hadbíróból álló tanács ítél, kikhez katonai büntettek esetén még 2 tiszt járul; katonai vétségeknél a tanács a tanácselnökből, egy tisztből és egy hadbíróból alakul. A jegyzőkönyvet hadbíró vezeti, mint jogtudó titkár. A vádat hadbíró, mint államügyész, képviseli. A bünöeség kérdésében esküdtek határoznak: a súlyosabb büntettek tárgyában 12, a többi büntettek és a vétségek tárgyában 6. Az esküdtszék alakítása a vádlott rangja szerint történik. Az ítéletet és a büntetést a verdictum alapján a bíróság mondja ki. 3. A katonai főbíróság semmitőszéki hatáskörrel. Dönt az újra felvétel kérdésében, az illetékességi összeütközések fölött és hivatalból felülvizsgálja a halálos Ítéleteket. Elnöke egy tábornok, tanácselnöke a tábornok-hadbíró, tagjai 4 főhadbiró ; egy hadbíró a jegyzői, egy főhadbiró az államügyész! teendőket végzi. 4. Katonai rögtönitélő bíróságok. Ezek kivételes bíróságok, melyek mozgósítás vagy hadiállapot idején bizonyos büntettek (szökés, gyávaság, lázadás stb.) fölött ítélnek. Elnökük az elnök, 12-es esküdti tanácsban ítélnek ugy a bűnösség, mint a büntetés kérdésében. Minden vádlott nevezhet védőt, ki tiszt vagy jogtudó lehet; vádlott kívánságára vétség esetén védő rendelendő, bűntett esetén ez mindig hivatalból történik. — A vizijog szabályozása, melyről már több izben megemlékeztünk (XXXIV. k, 58., 206. XXXV. k. 380. 11.), hosszabb idő óta tárgyalás alatt van egy a közigazgatás külömböző ágainak képviselőiből álló bizottság előtt a porosz közgazdasági minisztériumban. A résztvevők mindannyian kívánják e matéria egységes rendezését. A porosz mezőgazdák testülete azt óhajtja, hogy a kérdés magánjogi részét a birodalmi törvényhozás vegye kezébe, mig a közjogi rész az egyes államokkal való tárgyalások utján volna szabályozandó. E kívánság azonban ellenmondással találkozott, egyrészt azért, mert a két jogvidék között szoros a kapcsolat, másrészt azon okból, hogy a délnémet államok közül többen ujabb időben törvényeket alkottak, a melyek az ottani viszonyoknak teljesen megtelelnek. A fentnevezett bizottságban képviselve van a birodalom igazságügyi hivatala is, mert tekintettel kívánnak lenni a nagyon szétforgácsolt jogi anyagra.— A polgári törvénykönyv előkészítésével foglalkozó bizottság egyrésze azon nézetben volt, hogy a jogi személyekről szóló rendelkezéseket az egyes államok törvényhozásának kell föntartani s hogy az ennélfogva a tervezetből maradjon ki. A többség most ellenkező értelemben döntött s a birodalmi igazságügyi hivatal képviselője, dr. Bosse államtitkár, ki az elnökséget viszi, a többséggel szavazott. E határozattal a bizottság 1891. évi teendői be vannak fejezve s csak január 12-én veszi fel újra tanácskozásait. A tervezet tudvalevőleg a szász rendszert fogadta el, mely szerint az egyesület az által nyeri el a civilis jogképességet, hogy beíratja magát a járásbiróságnál vezetendő jegyzékbe ; politikai, socialpolitikai és vallási egyesületekre nézve a közigazgatási hatóságnak joga van a bejegyzés ellen; kifogással élni. A közkereseti társaságokra e rendelkezések nem terjednek ki ezekre nézve tovább is az illető külön törvényhozás (kereskedelmi törvény