Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 1. szám - Rőnne - Gerber

Külföldi jogélet 7,9 stb.) marad irányadó. Oly egyesületek, melyek a fennebbi kategóriákba nem tartoznak (közjogi testületek) a kormánytól kapják a civilis jogképességet. A legkiválóbb német magánjogászok egyike, G e r b e r Károly Frigyes, mint szász cultusminiszter m. é. deczember 23-án halt meg Drezdában. Született 1823 ápril 11-én Ebeiében, schwarzburg-sonderhauseni városban. Tanulmányait Sonderhausenben, Lipcsében és Heidelbeigben végezte s utóbbi helyen már 20 éves korában jogtudor lett. Egy évvel utóbb habilitálta magát Jenában s mint magántanár irta alapvető-értekezését : «Das wissenschaftíiche Princip des gem. deutschen Privatrechts». 1847-ben rendes tanár lett Erlangenben s ott irta nagy hirre vergődött főmunkáját : «System des deutschen Privatrechts» (1848—49, 11. kiadás 1873). 1851-ben mint Wáchter utóda Tübingenbe ment, hol az egyetem kanczellárja lett. 1862-ben tanár és legfőbb itélőszéki tanácsossá nevezték ki Jenába, honnan 1863-ban Lipcsébe hivták. 1871-ben cultusminiszter lett s e hivatalában is igen nagy szolgálatokat tett az országnak. A szász közoktatás nagyszabású reformja, mely az utolsó évtizedek műve, főkép Gerber érdeme. Tagja volt a württembergi képviselőháznak, a német kereskedelmi törvény létrehozatalában (1857—61) mint württembergi kormánybiztos vett részt és 1867-ben az észak-német birodalom alkotmányozó gyűlésében egy szász kerületet képviselt. Jheringgel alapitója volt a «Jahr. bücher für die Dogmatik des heutigen römischen und deutschen Privatrechts» czimü vállalatnak. Egyéb munkái: «Zur Charakteristik der deutschen Rechtwissenschaft» (1851); «Über öffentliche Rechte» (1852); «Grundzüge eines Systems des deutschen Staatsrechts» (1865, 2. kiadás 1869); «Gesammelte juristische Abhandlungen» (1872). M. é. deczember 23-án meghalt Romié Lajos Móricz Péter, a legkitűnőbb német publicisták egyike. Született 1804 október 18-án Glückstadtban s hosszabb hivatali pálya után főtörvényszéki biró lett. 1849-től 1853-ig ismételve tagja volt a porosz első kamarának, 1858 óta a képviselőháznak, hol az ó-liberalisok pártjához tartozott. 1868-ban nyugalomba lépett s azóta kizárólag az irodalomnak és a törvényhozásnak élt. Főmunkái: «Ergánzungen und Erláuterungen der preussischen Rechtsbücher» (5 k. 1837—51) s ehhez 5 kötet függelék 1873 óta; «Die Verfassung und Verwaltung des preussischen Staats» (9 k. 1840—56) ; «Das Staatsrecht der preussischen Monarchie» (2 köt. 1856—63, 3. kiadás 1869—72); «Das Staatsrecht des deutschen Reichs» (2 köt. 1876—77); «Die Verfassungsurkunde für den preussischen Staat vom 31. Január 1850^ (1850, 3. kiad. 1864); «Das Gesetz über die Presse vom 12. Mai 1851* {1851). Testvérével, Lajossal, rendezte Klein «System des preussischen •Civilrechts* második kiadását (2 kötet, 1835—36). Gerber f Rőnne f