Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 1. szám

Az akarat a' szerződésben 5 5 emlékeztet, hogy a gyilkost saját akaratánál fogva akasztják fel, mert ő is tudta, hogy esetleg fel fogják akasztani. 3. Ismét mások egy lépéssel tovább mennek. Elismerik, hogy a szerződési törvényes kötelmeket a felek nem mindig akarják. De a törvény — ugy mondják — vélelmezi ez akaratukat, mindaddig, mig eltérő akaratukat ki nem fejezték. Minthogy e kötelmek többnyire a felek igaz akaratának megfelelnek, felteszi ez akaratukat ott is, a hol a felek e kötelmekről hallgatnak.- a naturalia negotii e szerint a felek praesumptiv akaratának értelmezésén alapulnak. E felfogás, az idevágó irók tekintélye és szama szerint ítélve, ma talán uralkodó felfogásnak mondható.40 Ez ellen hármas észrevételünk van. Először: ha a «vélelem>, «vélelmezett akarat> kifejezése komolyan van értve, akkor a vélelmezett kötelmek csak addig állhatnak be, amig az illető fél a maga eltérő akaratát be nem bizonyította. Ha tehát a kölcsönvevő a visszafizetés idejét meg nem állapította, beáll, vélelmezett akaratánál fogva, a szabály «quod sine die debetur, statim debe ur>; de mihelyt a kölcsönvevő bebizonyítja, hogy ő igazában hat hóra akarta a pénzt felvenni, e szabály többé helyt nem foglalhat. így van-e a dolog ? Mindenki tudja, hogy nincs. Bármit akart is a fél, ha ő ezen akaratát idején ki nem fejezte, beáll a subsidiarius jogszabály, melylyel szemben az eltérő akarat igazolásának helye ninc s. 41 Már pedig oly vélelem, mely ellenbizonyítást meg nem tür (u. n. praesumptio juris et de jure) valójában nem véle1 e m, hanem fictio — ennek a mi szempontunkból való értékéről pedig alább fogunk szólani. Másodszor : E nézet a vélelem fogalmának a törvényhozási indok fogalmával való összezavarásán sarkal. A törvényhozó ugyanis a szabályok felállításakor bizonyos ténybeli feltevésekből indul ki, melyeket a tapasztalat a legtöbb esetben valóknak igazol, és melyeket ő ezért az illető életviszony rendezésénél általánosságban igazaknak vélelmez. E ténybeli feltevéseket egy ismeretes jogiró példájára4- «törvényhozási vélel40 így S a v i g n a y Syst. §. 16. «Auslegungen des unvollstándig gebliebenen Willens>, Keller Pand. io. §. e szabályokat egyenesen <interpretationes voluntatis»-rak nevezi, Brinz 24. §. 110. 1. («Insoweit das Privatrecht) seinen eigenen Willen nur für den Fali, da (die Partéién) selbst nicht ausdrücklich wollen, und nursowiediese vermuthlich wollen, vorschreibt>, Wichter Pand. 20. §. «Ausdruck und Auslegung des nur theilweise ausdrücklich ausgesprochenen Privát\villens>, V. ö. Arndts Pand. 65. §. Puchta Pand. 148. §. 9. jegyz. Windscheid Pand. 231. §. 1. j.: «auf Grund des prasumirten Parteiwillens». 41 T h ö 1 Handelsr. 65. §. «der vermutliche Wille g e g e n den wirklichen>. *2 Burckhard. Die Civilistischen Prásumptioneu.