Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 1. szám

52 Dr. Schwarz Gusztáv negotii-féle kötelmekre gyakran alkalmazzák azon fordulatot, hogya felek ezeket < hallgatólagosan akarták >. Sok más helyett utalolc a Dig. 20, 2 feliratára: «In quibus causis pignus tacite contrahitur*. De már Savignay megczáfolta e felfogást. «Helytelen a feltevés — úgymond 34 — hogy az adós minden jogügyletnél, melyhez törvényes zálogjog van csatolva, ily elzalogositási. akarattal birna. Ha valaki pl. lakást bérel, vagy jószágot vesz haszonbérbe, aligha fog arra gondolni — hacsak véletlenül nem jogtudós — hogy bútora vagy gazdasági felszerelése most zálogjoggal terheltessék; valóság szerint ez csak a jogszabály erejénél fogva történik, mely e zálogjogot természetesnek, méltányosnak és czélszerünek látja. > Amit Savigny itt a pignus tacite contractumra mond, az tényleg áll a naturale negotii egész osztályára ~ Kétségtelen, hogy ezen törvényes kötelmek történetileg a íelek akaratából vették eredetüket. így tudjuk például, hogy az evictióért való törvényes szavatosság a vételi szerződésnél eredé tileg a felek egyenes kikötésén alapult, mint ezt a Bruns közölte formulárékben 35 még ma olvashatjuk. E kikötés későbben oly magától értetődő valami volt, hogy az adásvételi jog természetei alkatrészének, naturale negotii-nek vétetett. De mit jelentett ez ? Azt, hogy ez időtől fogva, mihelyt az evictio a felek által ki nem záratott, a szavatosság kötelme beállott, tekintet nélkül a feleknek igazi (talán ellenkező, csakhogy kinem fejezett) akaratára. De hogyha egy jogi hatás beáll, akár akarom, akár nem, akkor nem lehet mondani, hogy ezen hatás az én (hallgatva vagy egyébként kijelentett) akaratomnál fogva §• l- jegyz-: «Wenn man als drittes Glied der Eintheilung (essentialia,accidentalia) die naturalia negotii hinzufügt . . . so liegt der Vorwurf gegen diese althergebrachte Eintheilung nahe, dass sie Gewolltes und N ichtgewolltes zusammenstelle. Diesem Vorwurf lásst sich nur in der Weise begegnen, dass man sagt, das Recht bringe in der Ordnung jener naturalia negotii wenn aucb nicht den wirklichen (bewussten) doch den eigentlichen Willen der Partheien zur Geltung, spreche nur aus, was die Paftheien selbst ausgesprochen habén würden, wenn sie gerade diesen Fali in den Bereich ihner Festsetzung gezogen hátten.> De ha ő azt az akaratdogmával oly fordulattal véli összeegyeztethetni, hogy e kötelmek nem hozzák ugyan érvényre a felek valódi akaratát, de igenis azon voltaképeni akaratukat, mellyel bírtak volna, ha e kötelmek esetére is gondoltak volna: ugy csak azt kérdem : honnan tudja ő a concret esetben azon akaratot, 3A System III. 254. 1. 35 Fontes 205. és köv. 11 : «Eum puerum sanum traditum esse, furtis noxaque: solutum, errpnem, íugitivum, caducum non esse, prestari» stb. állt be. Ezen eredményt Pand. 85.