Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 1. szám

Az akarat a szerződésben 47 seznek, mivelhogy oly éidckeket illetnek, melyeket a jog védelemben nem részesít, mások egyenesen meg is vannak tiltva; '2b az első osztályba tartozik az érdeknélküli szerződés pl. az első keringő ígéretének ismeretes példája; a másodikba bizonyos játékszerződések.-6 Ide tartoznak továbbá bizonyos szerződési m e 1 lékhat arozmányok, mint tilos kamatok megállapítása stb, Általában pedig : 1. /. §. lő. de pact. (2, 14). Et generaliter quotiens pactum e jure communi remotum est, servari hoc non oportet. Bővebben kell szólanunk a második tételről. Azon körülmény, hogy a felek akaratának bizonyos korlátok szabvák, m e lyeken tul az nem érvényesülhet, még nem zárja ki a lehetőséget, hogy ezen korlátokon belül, azaz magában a jogilag megengedett és védett szerződésben a felek akarata, és csakis a felek akarata érvényesüljön. Ám ez sincs igy. Van egy egész sora a kötelmeknek, melyek a jog által változatlanul es feltétlenül bizonyos szerződési tényalladekhoz kotvék. olyformán hogy a felek ez utóbbit elő nem állithatják, anélkül hogy ama törvényes kötelmeket is magukra ne róvjak. E kötelmek beállanak önmaguktól, anélkül hogy a felek azokat megállapították, róluk említést tettek, vagy reájuk akárcsak gondoltak volna is: beállanak nem a felek akaratánál fogva : vi voluntatis, hanem a törvény parancsánál fog;va: vi necessitatis. A viszony, mely a "felektől megállapított, és a törvényes kötelmek között fenáll, azoknak ugy száma mint súlya szerint igen külömböző lehet. Lehet hogy a szerződési ügyletből előálló kötelmek legnagyobb és legfontosabb részei a felek autonómiájára vannak bízva, és a jog csak csekély kisegítő, adminiculáló tevékenységre szorítkozik ; lehet az is, hogy a jog maga állapítja meg a szerződési ügyletből fakadó •összes kötelmeket kötelezőképen, olyformán, hogy a felek akaratára csak az ügylet, azaz a törvény által megkövetelt jogi forma betartása van bízva: hogy ezen ügyletből, ha a felek egyszer mepkötötték, minémü kötelmek származzanak, nem függ többé a felektől, hanem a törvénytől. Amit a római jogász a mandátumra mond, ily értelemben ezen szerződési jogra all : voluntatis est suscipere: az ügyletkötés a felek akaratától lügg, de ha az ügylet egyszer meg van kötve, akkor necessitatis est consumere: az ügylet jogi hatásai kényszerítő szük25 Generaliter novimus turpes stipulationes nullius esse momenti : 1. 26. V. O. (45, 1), 1. 15. de cond. iiisiit. (28. 7), 1. 134. V. O. (45, 1), tit. 24, I. de donat. int. v. et. u. 1. 1. §. 12. de extraord. cogn. (50, 13), 1. 7. mand. (17, 1), 1. 123. V. O. (45, 1.) 26 1. 2. de aleat. (n, 5). Senatusconsultum vetuit in pecuniam ludere. L. Trendelenburg szép elmélkedéseit a tilos szerződésekről. Naturrecht auf d. Grundé der Ethik. 1. kiad. 236 és köv. 1.