Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 1. szám

Az akarat a szerződésben 4* kötelező voltának elismeréséből fejlődött ki, hanem más alapból, melynek ama bölcseleti tételhez semmi köze sincsen. A kötelem eredete mindenütt, amerre a jogtörténeti kutatás eddig világot vetett, nem a szerződés, hanem a vétség terén van : nem a forgalom, hanem az erőszak, az ölés, rablás, lopás tanította az embereket arra, hogy egyik a másikhoz kötelmi viszonyba lépjen. Ha valaki a másikat meglopta, ugy ez elégtételt keresett : sértett önzése tanította reá, hogy a tolvaj neki valamivel «köteles*. Es midőn a magánbosszut a — bármi kezdetleges — jogszolgáltatás váltja fel, a büntetési és kártérítési kereset az első megjelenési formája a jogi kötelemnek. E kötelem független a károsító akaratától. Nem mert károsítani akart (dolus), vagy mert akaratát nem eléggé féken tartotta :culpa), hanem mert károsított: ezért felelős. Az alanyi beszámithatóság ezen teljes elhanyagolása, a felelősségnek csupán a tárgyi eredményre való alapítása ugy a kezdetleges római 12 mint a germán 13 jogokban ismétlődik: aki az enyémhez hozzányúl, ez által adósommá válik. A lépés innen a szerződési kötelemhez nem oly nagy, mint első tekintetre tűnik. Valamint a házasságkötés formája majdnem minden népnél kimutathatólag a nörablásból fejlődik14, ugy majdnem minden nép jogtörténete egy fejlődési szakra mutat vissza, midőn a kölcsön meg a rablás alakjában köttetett és a kölcsönadó a maga jogát a dolog visszaadására csak magánharcz (Fehde) és későbben vétségi kereset által érvényesíthette.15 A gondolat mindkét esetben ugyanez: a ki a más vagyonából valamit bir és azt vissza nem adja, az delictumot követ el és a kár megtérítésére köteles. Nem az tehát, hogy valaki a másiknak valamit ígért, hanem hogy ő a másik vagyonából valamit bir: ez a fogalmi alapja a kezdetleges kötelemnek. Erre mutat a római terminológia: debitor az, ki a másiktól valamit bir (debere = de — habere), creditor az, ki a másiknak valamit adott (eredére = creduere, duere = dare), kötelezettség azou idegen vagyon, amely az adósnál van (aes alienum).16 Nem az akarat, hanem a <res> tehát a kezdetleges szerződések civilis causája. így a római legrégibb szerződés, a nexum, kötelező alapja a per aes et libram 12 I h e r i n g. Das Schuldmoment im röm-. Privatrecht. 13 H e u s 1 e r. Instit. des deutsch. Privatr. II. 262. 1. " A hindu jog — mint May ne Hindu Law-ban olvasom — nyolez házasságkötési formát ösmer. Ezek között a «Rakshasa» a nőrablás alakjában megy végbe: <The seisure of a maidén by force from her house, while she wepes and calls for assistance, after her kinsmen and friends have been slain in battle or wouuded, and their houses broken open, is the marriage styled Rakshasa>. A nőrablási ceremónia •elterjedéséről 1. L u b b o c k Origin of Civilisation, pass. 1? H e u s 1 e r Inst. II. 231. 1. lK Ihering Zweck im Recht. I. 271. 1. V. ö. a most következővel is. Hozzá: H o f m a n n. Entstehungsgründe der Obligationen 33. és köv. 11.