Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 1. szám

Az akarat a szerződésben 39 olyan ár mellett: a szerződés létrejött volna, mert hiszen megvan az egyező, sőt ki is jelentett két akarat. Ha tehát B, habarcsak utóbb is, megtudja X-től az A kijelentését, azonnal megkövetelhetné A-tól a «szerződés» teljesítését! E képtelen consequentia megmutatja, mily irányban keresendő az igazság : A-nak (hogy kötelező szerződés származzék) nemcsak akarnia kell azt, mit B akar; hanem A-nak a B irányában olykép kell cselekednie, hogy B ennek folytán A-nak ilyeté i akaratáról meg is legyen győződve. A szerződés kötelező voltának alapja rehát nemcsak az A akarata, hanem B-nek bizonyos A akaratáról való (és A által előkeltett) meggyőződése. E meggyőződése alapján B hiszi, hogy A azt, amit a jövőre nézve akar, tenni is fogja, és ha ezen megvalósítás aB érdekében van, akkor B ezt nem csak hinni, hanem reményleni azaz hinni és óhajtani fogja. Ha A utóbb megváltoztatja akaratát, akkor B reményében csalatkozást szenved. Ha tehát azt mondjuk : A-nak a B irányában kijelentett akaratát utóbb megváltoztatnia nem szabad, ezzel azt mondtuk : A-n a k B-t a s ;Í ját maga által keltett reményében megcsalnia nem szabad. Ily alakban kifejezve a szerződés kötelező voltának thesise világos és meggyőző. A köteles B-nek holnap az igért ioo-at megfizetni: nem azért mert akaratuk ma megegyezett (mert ezen mai akarategyezésből holnapra még semmi sem következik) hanem mert B-t azon reményben, melyet A maga keltett benne, megcsalnia nem szabad. Annyira természetes, magától értetődő dologgá vált a mivelt forgalomban a szerződés kötelező voltának thesise, hogy majdnem hasztalan ideologismusnak tűnhetik ma már ezen tétel bölcseleti okát fürkészni. Pedig e kérdés felvetése felette gyakorlati. Mert csak az o k megismerése, hogy miért kötelez a szerződés ? vezethet a határ megismerésére, hogy m e d d i g kötelez a szerződés, azaz, hogy mely tényállások azok, melyekre nézve ama bölcseleti ok azonosságánál fogva, azoknak kötelező voltát is el kell fogadnunk ? Ha csakugyan az egyik-másik fél akarata, vagy mindkettejok akaratmegegyezése a szerződés kötelező voltának oka, akkor bármi hasonló legyen is egy bizonyos tényállás a szerződési tényálláshoz — mihelyt az egyikmásik fél nem akart, vagy mihelyt a két fél akarata meg nem egyezett, kötelező szerződésről nem szólhatnánk. Akkor a mi • akaratlan szerződésünk» azaz oly szerződés, melyet az egyikmásik fél vagy tán mindkettő nem akart, csakugyan contradictio in adjecto; akkor szerződésnek neveztünk olyan tényállást, mely a mellette allo eakaratlan» szóból kitünőleg nem lehet szerződés. Ha már most, mint e dolgozat folyamán látni fogjuk, lépten-nyomon akadunk oly tényállásokra, melyeket doctrina és gyakorlat szerződésnek ismer és annak