Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 1. szám

Az akarat a szerződésben 35 s>ik mar a romai jogban is. a közkézen forgó római jogi tankönyvekből tisztán ki nem vehető. 7 A divó doctrina ugyanis f i c t i ó k k a 1 takargatja itt csakúgy, mint a magánjog számos más terén, a való tényállást, és csakhogy a maga alapelvét «poena sine fraude (dolo culpa) esse non potest* (1. 131. pr. D. de V. S. 50, 16.) megmentse, vétkességet költ oly esetekben is, melyeket az •elfogulatlan Ítélet csakis a cvetlen felelősség* rovata alá sorozhat.8 A fenti példákkal beérhetjük a mondat igazolására : hogy a vétekből való kötelem már a római jogban is (és manap mint látni fogjuk még inkább) nem csak a vétkest hanem az ártatlant ás terheli :imea felelősség vétek nélkül. Es hasonlóan szólhatunk akarat nélkül való szerződési kötelemről is. A közönséges doctrina a szerződésnek — mint -általában minden jogügyletnek — hatását a szerződő felek akar a t á r a vezeti vissza : a szerződésnek hatásai azért vannak amiért a szerződő felek e hatásokat akarták; hatásai tehát csak annyiban és csak olyanok lehetnek, amennyiben s amint a felek ezeket akarták. így pl. Windscheid Pand. §. 84 «Die Wirkung der Rechtsgescháfte bestimmt sich durch den Inhalt des in ihnen erklárten Willens.> Bruns Holtzendorff Encycl. 414. 1. »Man kann sagen, dass der Wille an sich das eigentlich Yerpfiichtende ist.» Bruns Nachgeiassene Fragmente 453. 1: «Das Rechtsgescháft ist W i 11 e n s erklárung, der Wille unmittelf>ar als solcher schafft sich sein Recht und ist der Grund, warum das Gesetz rechtlicbe Wirkungen mit dem Gescháft verbindet> )D 473: «der Wille ist die eigentlichen Substanz, das was die rechtlichen Folgen begründen soll. I h e r i n g (Geist. d. rom. R. III. §. 53. 132. 1.) «Das Rechtsgescháft ist die Form, in welcher der s u b j e c t i v e Wille innerhalb der ihm vom Recht angewiesenen Schranken seine rechtschöpfende Thátigkeit entfaltet.* E tételt a mindennapi élet legközönségesebb jelenségei megczáfoljak. Látni fogjuk mily mesterséges uton szoritotta a tudo7 Báron Paudektái ebben, mint sok más tekintetben, előnyösen kiválnak. Külön szakaszban (§. 237.) tárgyalja a mások vétkeért való félelősseget (Haftung íür fremde Culpal. így Bruns is Holzendorfif Encycl. 419. 1, §. 59. s A való tényállás ezen elburkolása már a rómaiak doctrináját is térbeli: a • quasi ex contractu» «quasi ex maleiicio»-féle beosztást értem. (§. 2. J. de obi. 3. 13 ; pr. J. de obi. quae quasi ex contr. 3. 27 ; pr. J. de obi. quae quasi ex delicto 4. 3). Hogy ezen quasi-féle beosztásnak semmi dogmaticus értéke, ismételve mondatott, de azért még az ujabb pandektisták sem tudnak kibontakozni belőle. így Windscheid II. <Forderungsrechte aus vertragsáhnlichen (?) Grundén* <Forderungen aus Vergehen und verwandte (?) Falle* Brinz Pand. II. §. 247. <Mit diesem Ralimén kann man sich auch fernerhin begnügen*. Ellenben Báron §. 2IO. «Kritik der Gajanischjustinianischen Classihcation und Ersetzung durch eine andere*. Itt 1. az irodalmat is.