Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

Az akarat a szerződésben boros jó kedvébén összevásárolja az összes ügyébe eső szénaboglyákat s azokat szállása elé rendeli vitetni (I h e r i n g, Jahrbücher für Dogm. IV. évf. 74 1): hiába hivatkozik tréfára, mikor az eladók pénzüket követelik. Mindez esetekben szerződési kötelem származik, daczára annak, hogy részemen a kötelező nyilatkozatnak — az uralkodó nézet szerint — nélkülözhetlen kelléke, az akarat, hiányzik. Hogy egyezik e jelenség az «akarat> dogmájával? Mindez esetekben mást mondottam, mást akartam. Ha pedig igaz, hogy a szerződés csak ak a r a t-egyezség által jöhet létre, ugy a fenti esetekben szerződés nem keletkezhetett : qui aliud dicit quam vult, neque id dicit quod vox significat, quia non vult, neque id quod vult, quia id non loquitur. (fr 3 de reb. dub. 34,5). A mult századbeli észiogi iskola nem is riadt vissza e consequentiától. «Da nicht die E r kiár u n g —mondjaFichte4 —sondern der Wille Rechte erzeugt, kann ein lügenhaftes Versprechen niemanden berechtigen; ein Recht auí Wahrhaftigkeit gibt es nicht.» A szinlő nyilatkozat alapján tehát szerződés nem keletkezett, és a szinlő csakis az ellenfél kára megtérítésére kötelezhető. (Z e i 11 e r, Natürl Privatrecht § 95) Ezen okoskodás teljesen kifogástalan, és az akaratdogma alapján, melyet hiszen a Savigny iskolája is megtartott mai napig, más eredményre nem juthatni. Egyenesen érthetetlen tehát Unger megyjegyzése (Syst. II. 117/118 1. jegyz.) midőn ezen egyedül következetes felfogast «höchst unerquicklich», «scholastische Spitzflndigkeit»-nek nevezi. Hisz mi más eredményre juthatunk még ma is, ha a legvastagabb ellentmondásba esni nem akarunk, magának Ungernek következő tételéből? «So wenig der Wille ohne Erklárung, so wenig bedeutet die Erklárung ohne Willen . . . Wenn der Wille mit der abgegebenen Erklárung nicht übereinstimmt. so muss die Erklárung wirkungslos sein». (117 1.) Nem folyik-e ebből Fichte és társai fonti mondata «mit logisscher Nothwendigkeit und absoluter S.cherheit* ? I Es mégis ! «Macht eine Partei der andern Anerbietungen ünter dem Scheine der Ernstlichkeit, ohne es in der Thaternstlich zu meinen, und fasst die andere Parthei diese Anerbietungen ernstlich auf und nimmt sie an, so liegt ein gültiges bindendes Rechtgescháft vorl> (117. 1) Soha ellenmondóbb két tételt, mint a mely itt, a teljes megegyezés prátensiója mellett, a kivétel vagy «utilitalis causa receptum» leggyengébb odalegyintése nélkül, egy4 Beitrag zur Berichtigung der Urteile des Publicuim üb. d. franz. Revolution, 1793. Az idézet Hofmann Die Entstehungsgriinde der Obligalionen, insbis. der Vertrag, Wien 1874 czimü könyvéből (101 1.) vétetett. 9*