Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

Dr. Schwarz Gusztáv mast megtagadó szomszédságban éktelenkedik l5 Avagy kevésbé akaratlan-e az akaratlan nyilatkozat azért, mert az ellenfél azt •komolyan felfogta* ? Ha az ak rat «lényeges kelléke a jogügyletnek, melynek hiányában az ügylet szükségképen (notwendige Folge) ipso jure semmis> (u. o. 121. 1.) ugy szükségképen ipso. jure semmisnek kell lennie a hazug, tréfás, kierőszakolt nyilatkozatra fektetett szerződésnek is, mihelyt a hazugságot, tréfát, vagy az erőszak miatti színlelést bebizonyítom. Ellenfelem «komoly felfogása* époly kevéssé pótolhatja nem létező akaratomat, mint a gyermek bármi «komoly felfogása* nem teheti létezővé a mesebeli királyfikat. Ha ellenfelem puszta hiedelme elegendő, ugy akaratom nem feltét en kclíek; és ha akaratom feltétlen kellék, ugy ama téves hiedelem nem nyomhat a latban. Nem szerencsésebb U n g e r azon megjegyzésével sem. melyet mintegy a fenti első tétel elökészitése s rnagyarázatakép bocsát előre (105. 1): «Wenn die Handlung aus welcher conciudirt wird, gar keine andere Deutung zulásst, kann sich der Handelnde nicht weiter darauf berufen, dass er nicht diesen sondern einen andern Willen gehabt h*be er mussden gezogenen Schluss grgen sich gel'en lassen und ein Beweis dés Gegenttils ist... nicht nur nicht zulássig, sondern geradezu undenkbar und unmöglich*. Nicht zu ássig—: ez nem ok, hanem épen ennek oka (hogy miért lem zulássig) az, mit kérdezünk. És «geradezu undenkbar und unmöglich*? Se egyik se másik. Hogy nem «képzeihetetlen>, azt fent kimutattuk : zavarból, sajátos nyelvszokasbol. tréfából, tévesztésből akárhányszor mas lehet a nyelvünk járása mint akaratunké. Es hogy ez eltérő akarat bizonyrása nem «lehetetlen»,6 könnyen látható. Nem kell egyéb mint hotjy ellenkező akaratomat a szerződési actus előtt vagy alatt két tanú vagy hites személy előtt, ellenfelemtől észrevétlenül, nyilvánítsam, mi könnyen képzelhető, ha ellenfelem pld. más helyen lakik és a szerződés levél utján történik.7 Sőt jelen5 Wachter Würt. Privatr. II §. 101. 1. és fiz ott idézettek legalább nyíltan ckivétel»-nek mondják a mi esetünket: nem migyarázzák az ellenmondást, de elismerik. Schweppe rom Pr. R. III. (183 r.) 112. 1. szerint a szinlelő nyilatkozás hatályossága a «j<>gi követkéz-tssség ro ására» van elfogadva: eredetét e tannak a kánonjogra vezeti vissza. Hasonlóan Voigt jus namrale III. 154. 1. 6 A bizonyítás e lehetetlenségére (?) alapija a mentaiis reservatio hatálytalanságát Windscheid (Panel. I. 4. kiadás §. 75) is, kit e részben Herczegh (i. m. 90 1.) is követ, «D isjen ge. was als g-wollt erklárt ist, kann möglicherweise nicht gewollt sein. Wer dies behauptet muss es beweisen. Damit ist gcsagt, dass eine sog reservatio menialis ohne allé rechtliche Bedeutung ist; denn ein innerer Vorgang kann nicht bewiesen werden.i Tankönyve ujabb (5.) kiadásában Windscheid e nézettel leihagy. 7 Más példa: 1 hon, Rechtsnorm und suljectives Recht 1878 : «Warum soll sich eine vorsátzliche Tauschung weniger erweisen las-en als eine uoabsichtliche ? Man denUe sich, dass Jemand am Ufer eines Stiomes dem Fáhrmann ein Zeichen gibt, vom andern Ufer herüberzukommen. Kann dann nicht aus den zuvor oder gl ichzeitig gegebenen Erklárungen des Tháters an seine Begleiter sowie aus den sonstigen Um-