Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

io8 Dr. Fleischmann Sándor kérdést, vájjon a 174. §. alapján indított kereset felfüggesztő hatálylyal bir-e, vagy sem. A kérdés mindeddig eldöntve nincsen és bárki fog hozzászólani, kell. hogy elismerje, miszerint fontos érdekek forognak itt szóban. Ezen szakasz ugyanis nagy jogokat ad a részvényesek kisebbségének, de ezen jogokat illusoriussá teszi másrészt azon körülmény, hogy a megtámadott közgyűlési határozat végrehajtatik. Azon külömböző fogások, melyekkel a közgyűlési majoritások össze szoktak állíttatni — még pedig alakilag kifogástalanul — lehetővé teszik, hogy a részvénytársaság vagyona ilyen összetákolt majoritás által eladassák, liquidáltassék, más. társaságba olvasztassék. Sokkal fontosabb a kérdés, mintsem, hogy azt itt el lehetne dönteni. Ugy hiszem azonban, nagyban elősegítené a kérdés eldöntését, ha a 174. §-ban az egyes részvényesnek megadott kereseti jog a franczia törvény 17. és 38. §-ának mintájára kifejezetten az igazgatóság és felügyelő bizottság ellen adatnék meg, hogy ha a társaság ellen indított kereset a közgyűlési határozat végrehajtása következtében nem is vezetne eredményre, az igazgatóság tétethetnék felelőssé azon határozatért. Tudom, jogi szempontból elvetendőnek fogják deklarálni ezen rendszabályt, de jogi szempontok nem is vezérelték a törvényhozót annyira, mint inkább az opportu.nitás szempontja. A törvény pl. megengedi, hogy az aláiró részvényes eladja részvényét, hogy a vevő élvezzen minden előnyt és az eladót -mégis 50%-ig felelőssé teszi továbbra is — csupán a társaság érdekében. A sérelmes határozatok legnagyobb részben az igazgatóság által készíttetnek elő és nyílt titok, hogy a formaliter közgyűlési határozat tulajdonképen az igazgatóság javaslatának sanctiója — miért ne tétessék hát az igazgatóság felelőssé törvény- vagy alapszabályellenes javaslataiért? Ha pedig meg akarjuk adni a felfüggesztő hatályt, kössük azt azon feltételhez, hogy a keresetet indító minoritás az alaptőkének legalább egy ötödrészét képviselje. A német törvény 237. (magy. ker. törv. 178. §-sa) szakasza által a részvényeseknek adott azon jogát, hogy közgyűlés egybehivását bármikor követelhetik, könnyen visszaélésekre vezetőnek nyilvánították sok oldalról és legalább annyit követelnek meg, hogy a revideált törvény kötelezze az egybehivást szorgalmazó részvényeseket, hogy részvényeiket, melyekre jogukat alapítják, tegyék le a kívánságuk nyilvánításával egyidejűleg. (Itt még megjegyezzük, hogy a német kereskedelmi kamarák közül több mint 70 kifogást emelt az ellen, hogy a német ker. törvény 209. a. szakasza az alakuló közgyűlésnél a bíróság vezetését és ellenőrzését irja elő, mint a mely rendelkezés egyrészről nem éri el a törvény által szándékolt czélt, másrészről a törvény által nem is kivánt azon eredményre vezethet, hogy