Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

A kereskedelmi törvény revisiójához 109 a közönség ezen bírói beavatkozásban az állami jóváhagyást és garantiaját lássa a közgyűlésen előadottak helyes- és teljességéről. Megemlítjük, bar reánk nem tartozik, törvényünk megfelelő 154. § a nem tartalmazván hasonló rendelkezést). A német törvény 245. (magy. trv. 204. §-a) szakasza oly értelmű rendelkezéssel lesz kiegészítendő, hogy vájjon a felszámolók a feloszlott társaság vagyonának feloszlása czéljából közgyűlést tartoznak-e egybehívni, vagy pedig a vagyont a részvényesekhez és hitelezőkhöz intézett előzetes felszólítás után maguk oszthatjak-e fel, miután a mérleget közzétették. Felhozom ez esetet, mely tényleg előfordult és vitára adott alkalmat. A feloszlott társaság felszámolói, támaszkodva a 204. §. rendelkezésére, nem iátták szükségét a közgyűlésnek és csupán azon megfontolás, hogy közgyűlés nélkül az esetleg jelentkező hitelezőkkel szén ben az elévülési határidőig felelősek maradnának, birta őket a közgyűlés egybehívására. Bár szerintem kétségtelen, hogy a végleges vagyonfeloszlás, a számadások megvizsgálása és a felszámolók felmentése a közgyűlés elé tartozik, különösen, ha megfontoljuk, hogy a felszámolók tulajdonképen az igazgatóság szerepét töltik be és ugyanazon felelősséggel tartoznak, mint az igazgatók és hogy a mérleg megállapítása és jóváhagyása a közgyűlés elé tartozik, mégis a törvényhozó lesz csak hivatva e kérdést eldönteni, melyre nézve kétségnek semmiesetre sem szabad fennforognia. Szükséges lesz a törvényhozó döntő szava annál is inkább, mert a 206. §. is nagyon semlegesen van szövegezve, a mennyiben a felszámolókat csak arra kötelezi, hogy a felszámolás befejezésekor annak eredményét köztudomásra hozzák. A 210. §-nál a részvénytársaságok szempontjából szabatosabban kellene körülírni, hogy mikor tartoznak a külföldiek czégöket bejegyeztetni. Előfordult ugyanis azon eset, hogy horvát törvényszék a bejegyzésre kötelezett egy osztrák bányarészvénytársaságot, a mely Horvátország területén kőszénbányát nyitott, míglen a báni tábla az illető társaságot ezen kötelezettség alól felmentette. Dr. Riesser felsorolja most a külföldi törvények azon rendelkezéseit, melyekkel a német törvényt kiegészitendőnek véli. Én részemről csak azt fogom reprodukálni, a mi a magyar ker. törvényből is hiányzik. 1. Bizonyos személyek, pl. a kik csődben voltak, kizárandók az igazgatóságból és felügyelőbizottságból. 2. a részvénytársaságnak az általa megszerzett részvények alapján még akkor sincs szavazati joga, ha a részvényeket a törvényben megengedett módon szerezte meg. 3. A közgyűlés elnökének szavazata dönt egyenlő számú szavalatok esetében.