Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. módosításáról; Előadói tervezet

Külföldi jogélet. NÉMETORSZÁG. Törvényhozás. {Polgári törvénykönyv. —• Járásbíróságok szétosztásai) A német polgári törvénykönyv körüli teendőkről ezeket irják. A tervezet második olvasás alá fog vétetni egy 22 tagu bizottságban, hol nemtagok is megjelenhetnek, ha az elnök meghívja. A bizottság összeállításánál tekintettel volt a kormány a jelenlegi tervezet ellenzőire is, és kiváló nemze*gazdákat, iparosokat és kereskedőket is meghívott. Az elnököt a birodalmi kanczellár nevezi ki. Lesz általános előadó a javaslat egészére, és szakelőadók az egyes részekre. Az általános rész előadója egyúttal az életbeléptetési törvény javaslatát is referálja. A birodalmi kanczellár és az egyes kormányok biztosokat küldhetnek a bizottságba. Az általános előadó teendője főkép szerkesztői, s mellette külön albizottság fog működni. Az érdemleges tárgyalások 1891 évi ápril i-én kezdődnek. — A porosz felsőház igazságügyi bizottságában Dernburg tanár indítványt terjesztett elő, melynek értelmében felhívandó lenne a kormány, hogy 1. Berlinben és annak külvárosaiban valamint a monarchia egyéb nagy városaiban mintegy 30,000 lakosonként egy-egy járásbíróságot állítson fel, melynek székhelye az illető kerületben van ; 2. közigazgatási és törvényhozási uton hasson oda, hogy a járásbíróságok a peren kívüli eljá> rásban ne legyenek tisztán alaki tevékenységre szorítva, hanem illetékességük körében a kerület lakosait támogathassák és segíthessék. Judicatura. /. Munka szilnettel való fenyegetés mint a zsarolás tényálladéka. E kérdésről a Reichsgericht egy ujabb ítélete így nyilatkozik: Kétségtelen, hogy a vádlottak (három gyármunkás) jogtalan előnyt kívántak elérni, midőn azt követelték, hogy a czég nekik és társaiknak törvényes elbocsátásuk után bért fizessen, továbbá hogy haladéktalanul visszafogadja őket a szolgálatba és arra kötelezze magát, hogy bizonyos időn belül föl nem mond. Mert az illető munkásoknak nem volt jogi igényük a visszafogadtatásra, a felmondás megszorítására, ép oly kevéssé, mint munkabérre oly időben, mikor munkaszerződés nem létezett és munkát nem teljesítettek. Meg van a zsarolás tényálladékához tartozó fenyegetés is, melylyel a jogtalan előny elérésére törekedtek. Vádlottaknak az eddigi munkaadókkal szemben tanúsított fellépése nem kölcsönös alkudozásra czélzott a két fél szerződési szabadságának megóvásával, hanem egyoldalúan és vakme-