Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. módosításáról; Előadói tervezet

Külföldi jogélet 77 rően állottak elő oly kijelentéssel, hogy a követelt bért még az nap meg kell fizetni a bér-bizottság kezeihez, mert különben sztreikolni fognak. Ily nyilatkozatban, tekintettel az eset körülményeire, feltalálható a fenyegetés és ennélfogva a zsarolás (1890 október 6-án kelt Ítélet.) 2. A könyv-vezetés kötelessége. A csalárd bukás miatt elitélt vádlott áruinak nagyobb részét a vidéken kocsin körüljárva adta el, e mellett a városban is tartott üzlethelyiséget és raktárt. A Reichsgericht azon nézeten volt, hogy ezen üzletet egészében nem lehet házalásnak tekinteni, hanem egységes vegyes üzletnek, melynek a városi telepen folytatott része nem esik a kereskedelmi törvény 10. §a (m. keresk. tv. 5. §.) kivétele alá. Ily vegyes üzletre nézve azon szabály áll, hogy az egészről kereskedelmi könyvet kell vezetni; mert a kufárokra, házalókra és zsibárusokra nézve fennálló törvényes rendelkezés kivételes, s az ott nem emiitett esetekben az általános szabály hatályos. Másként állana a dolog, ha az üzlet azon része, mely a kivétel alá esik, az egész ipar súlypontja volna olykép, hogy a másik rész teljesen önállótlan (1890 október 6-án kelt Ítélet.) FRANCZIAORSZÁG. Törvényhozás. {Törvényjavaslat az elmebetegekről. — Enyhítő körülmények kihágásnál.) Reinach képviselő javaslatot dolgozott ki az elmebetegekkel való elbánásról s azt közelebb bemutatja a törvényhozásnak. E dolgozat lényegileg azonos ama tervezettel, melyet Gambetta még 1870-ben a corps législatif ele terjesztett. — A képviselőháznak jelenleg folyamatban levő budget-vitája alatt, a pénzügyi költségvetés tárgyalása alkalmával (1890 deczember 8-án) a ház elfogadta Cunéo d'Ornano képviselő azon indítványát, hogy a bíróságnak jóhiszemű vámkihágásoknál is joga legyen a btk. 463. szakaszát alkalmazni, vagyis az enyhítő körülményekre tekintettel lenni. Jumel azon indítványát, hogy e kedvezmény nem terjed ki azokra, kik ily kihágásért 6 hónapon belül kétszer elitélve lettek, a ház figyelembe vette. A bünrovás (casier judiciaire) kérdéséhez A casier judiciaire kérdése tudvalevőleg régen foglalkoztatja a franczia törvényhozást és a nemzetközi büntetőjogi egyesületeket. A bünlajstromok vezetésének eddig alkalmazott minden módja hiányosnak bizonyult. Vagy az a baj, hogy a lajstrom az itélő bíróság irodájában marad, a mikor más bíróság alig nyer tudomást róla ; vagy az, hogy nagyon is nyilvánossá tétetik, ugy hogy a büntetett személy szükség nélkül pellengérezéssel sujtatik. Ezek a kérdések érdekes eszmecsere tárgya voltak a franczia senatus m. é. június 27-én tartott ülésében. Felszólalt először isBérenger senator, a büntetőjog uj irányzatainak e lelkes harczosa. Beszédéből közöljük a következőket : «Minden ember beszél a bünrovásról, de azért talán kevesen tudják jól, mi volt eredetileg és mi lett belőle. A casier judiciaire, ha nem tévedek, 1850 ben látott napvilágot s egy ép oly jeles, mint szerény ember kezdeményezte : Bonneville de Marsangy, akkoriban a főtörvényszék taná-