Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)
1891/35 / 1. szám - Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. módosításáról; Előadói tervezet
72 Törvényjavaslat végrehajtási eljárása felett alig bir előnynyel. A végrehajtás ugyanis a bagatell törvény szerint, csak a végrehajtató jelentkezésére foganatosítandó, egy jelentkezéssel pedig a fél sommás eljárában is eljuthat a végrehajtáshoz, ha a végrehajtásnak hivatalbóli foganatosítását kéri. Ellenben nehézségekbe ütközik a bagatell törvényben választott eljárási mód, ha a marasztalás eskü le vagy le nem tételétől függ és teljesen keresztülvihetetlen, midőn a végrehajtás jogutód javára vagy örökös ellen foganatositandó Befejezésül megemlitendő még, hogy a mennyiben a kisebb ügyekben való eljárás olcsósága a bélyegek és a végrehajtó dijának alacsonyabb megszabásában találja okát, az a bagatell eljárás eltörlése esetében is fenntartható. A bagatell törvény részletes megvizsgálásának eredménye ezek után abban foglalható össze, hogy a bagatell eljárás azon alapelvek tekintetében, melyek valamely eljárás jóságára nézve döntők, nem kölönbözik a ma fennálló sommás eljárástól. Sőt a mi a bizonyitás szabad mérlegelését illeti, az összehasonlítás még a jelenlegi sommás eljárással szemben is a bagatell eljárás hátrányára üt ki. A szóbeliség ugyan de facto inkább érvényesül a bagatell eljárásban, mint a sommás eljárásban, de ennek oka és határa csakis a felebbezés kizárásában rejlik. A mi bagatell eljárásunk megalkotása és fenntartása mellett tehát nem szóllottak és nem szólanak oly okok, mint az osztrák 1873-iki bagatell eljárás mellett, a mely az osztrák sommás eljárással szemben a modern per elveit, nevezetesen a szóbeliséget és a bizonyitékok szabad mérlegelését juttatja érvényre és egy nagyhorderejű kérdésben tett sikerült kísérletet, midőn a felek esküjét a felek tanukénti kihallgatásával helyettesitette. Az előharczosa a végleges perjogi reformnak, a mi bagatell törvényünk ellenben nem egyéb, mint egy a részletekben imitt-amott modificált kivonata sommás eljárás szabályainak, melynek fenntartása kirivó disharmoniában állana perjogunk tervezett reformjának, rendszerével. A részletes vizsgálatból továbbá kitűnt, hogy a bagatell eljárás sajátságai a részletekben, még ha a bagatell eljárást csak a jelenlegi sommás eljárással állítjuk s szemben, nagyobb részükben helytelenek vagy jelentéktelenek, a bagatell törvény néhány előnyös intézkedése pedig a sommás eljárás tervezett reformjában részint átvétetik, részint hasonló czélu intézkedésekkel pőtoltatik, végre kitűnik az is, hogy a bagatell törvény ama sajátságai, melyek a bíróságok tehermentesítését és az eljárás gyorsabb befejezését eszközlik, ha azok fentartása egyáltalán helyesnek, mutatkozik, a sommás eljárásba is felvehetők és ott az elérni óhajtott czélt ép ugy megvalósítják. Figyelembe veendők még a következők : A bagatell eljárás panaszolt hiányai kö?ül csupán kettőt, t. i. a& illetékességi szabályok korlátolását és az ügyvédi költségek megítélésének tilalmát lehetne orvosolni, a nélkül, hogy a bagatell törvény tüzetes revisió-ja szükségessé váljék. Ellenben a felebbezés megengedése esetében elkerülhetetlen volna, hogy a bagatell törvény tüzetesen reviedáltassék; mert ez esetben mindazok a nehézségek, a melyek a bagatell eljárás hiányos szabályozásából erednek, egyszerre felélednének és számtalan feloldásokra és megsemmisítésekre adnának alkalmat. A tüzetes revisio azonban nem állhatna másban, mint hogy azok a szabályok, a melyek a szintén szóbeli és egyesbirósági sommás eljárás reformálásánál az igazság
