Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. módosításáról; Előadói tervezet

Törvényjavaslat 73 kiderítésére és az eljárás egyszerűsítésére alkalmasaknak találtatnak, a bagatell eljárásra is kiterjesztessenek. A bagatell eljárás eltörlése egy részről egyszerre orvosolná azokat az égető hiányokat, a melyek előtt szemet hunyni nem lehet, másrészről pedig eljárásainknak amúgy is nagy számát egygyel csökkentené és perjogunk rendszerét egyszerűsítené. Bíráink, — mert hiszen nem mindegyik biró ismeri jól a bagatell eljárást — nem volnának többé kénytelenek a bagatell törvény megtanulásával és alkalmazásának külön nehézségeivel bajlódni. Nem megvetendő előny továbbá az sem, hogy a bagatell eljárás eltörlése esetében, még ha a felebbezhetlenség fenn is tartatnék, a kisebb ügyekben való eljárás egyöntetűsége lehetőleg meg volna óva, mert ugyanazon eljárási szabályok alkalmazása a nagyobb ügyekben a felső bíróságok ellenőrzésének van alávetve. Végre különös figyelmet érdemel, hogy a bagatell eljárás eltörlésével számos u. n. illetőségi vitának eleje vétetik, a mely viták ma nemcsak a bagatell bírákat foglalkoztatják, hanem a sommás eljárásban is felmerülnek és a felső bíróságokat, nevezetesen még a Curiát is igénybe veszik. Mindezek alapján legczélszerübbnek mutatkozik a bagatell törvényt azon részében, mely a községi bíráskodást meghaladó ügyekre vonatkozik, hatályon kívül léptetni. Különös indokolás. A tervezet egyes intézkedései az általános indokolásban kifejtettek, után csak a következőkben szorulnak különös indokolásra : Az i. §. utolsó bekezdése, az 1878. évi febr. 4-én kelt bel- és igazságügyminiszteri rendelettel a községi bíróságok számára kiadott ügyviteli szabályok 23. §-ának intézkedését változtatja meg. A községi bíróság a közjegyzői okiratok szabályosságának megbirálásával, mely a közjegyzői törvények minden subtilitásainak ismeretét feltételezi, jó módjával meg nem bizható. E rendelkezés, mely a községi bíróságokat a közjegyzői törvény értelmében való eljárásra kényszeríti, nem is felel meg az 1877 : XXII. t. cz. intentiójánaíc és annak fentartását a gyakorlati szükséglet sem indokolja, mert a 20 frtot meg nem haladó kötelezettségről szóló közjegyzői okirat alig fordul elő. A 2. §. a községi bíróságok részére két további illetékességi okot állapit meg. Az egyik t. i. az állandó tartózkodás különösen cselédekkel, iparos és kereskedő segédekkel stb. szemben, a másik t. i. a teljesítés kelye, az utazók és szállásadók között vagy a vásáron kötött üzletekből felmerülő és más hasonló követelések tekintetében nélkülözhetlen. Az illetékességi okok ezen kiterjesztése a panaszlottra nézve a §. második bekezdésének azon szabálya folytán, hogy a.z idézvény neki csak az eljáró községi bíróság területén kézbesíthető, semmiféle veszélylyel nem jár. Kzen utóbbi intézkedés különben általában indokolt, mert alperesre nézve minden esetben méltánytalan, hogy ügyének csupán előzetes eldöntése végett távol vidékről megidéztethessék. A 3. §. természetes folyományát képezi az 1. §. intézkedéseinek Minthogy a községi bírósághoz utasított ügyekben a járásbíróságok is eljárhatnak, az 1877 : XXII. t.-cz 16. §-ának azon alperest terhelő rendelkezésére, hogy a községi bíróság érdekeltsége esetében felperes a hason