Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. módosításáról; Előadói tervezet

7.9 Törvényjavaslat szükség esetében a felső bíró előtt a tényállás összes momentumaira hivatkozhassék, és a biró ezen jogos és méltányos kivánatot nem utasíthatná vissza. Sőt, ha a felebbezés a'törvény szerint az ellenfél meghallgatása nélkül lenne elintézendő, a fél majd még jogi okoskodásainak jegyzőkönyvbe vételét is kieszközölni igyekszik, nehogy pernyerés esetére rosszabb helyzetben legyen ellenfelénél, ki a felebbezésben jogi érveit is kifejtheti. Ellenben a sommás eljárásban a felek, ha a tervezett reform szerint a felebbezési tárgyalás alkalmával uj tényeket és bizonyítékokat is felhozhatnak, meg fognak elégedni azzal, ha a jegyzőkönyvbe csak a tényállás . lényege vétetik fel és abban csak jelezve van az, a mit az első biró előtt szóval bővebben kifejtettek, és a biró is minden aggodalom nélkül meg fogja tagadhatni a felesleges hosszabb jegzőkönyVezést. Más szavakkal az előrelátható eredmény az lesz, hogy. a bagatell eljárás akkor, ha az egy a mai sommás eljárásban dívó felebbezés-félével toldatik meg, oda fajul, a hová a sommás eljárás ma fajult; az Írásbeliség, különösen, ha az ügyvédi képviselet korlátai elhárittatnak, a bagatell eljárásba fog visszavonulni. A teljes felebbezés megengedése ellen csak egy aggály merülhet fel, t. i. hogy az a felebbezési bíróságoknak ugyanazon tulterheltetésére fog vezetni, mint a mely a bagatell törvény életbeléptetése előtt létezett. Ezen ellenvetéssel szemben azonban mindenekelőtt figv elembe veendő, hogy a bagatell törvény életbeléptetésekor az 1868-iki törvénykezési rendtartás értelmében a felebbezés az első bírósági Ítélet végrehajtásira nézve mindig halasztó hatálylyal birt, mig az 1881-iki novella és a sommás eljárásnak tervezett reformja szerint is a felebbezés a kisebb ügyekben csak birtokon kívül történhetik. Az előzetes végrehajthatóság behozásának hatását e részben pedig eléggé megmutatja azon körülmény, hogy a budapesti kir. Ítélőtáblához az úrbéri-, váltó, kereskedelmi-, csőd- és bánya-ügyek levonásával 1880-ban 54,331, 1881-ben 48,513, 1882-ben 54,556 és 1883-ban már csak 46,112 polgári ügy érkezett be, daczára annak, hogy a tábla 1882 óta a megszüntetett semmitőszék ügyforgalmának nagyobb részét és 1882-ben hátralékainak is nagyobb részét átvette. Egyébiránt a kifejtettek szerint, a szóban forgó ellenvetés nem csak a teljes felebbezés megengedése ellen, hanem jóformán egyenlő mértékben a jogkérdésre szorított felebbezés ellen is szólna, a.melyre pedig, mint általában elismertetik, legalább is szükség van. Ha pedig az aggodalom, különösen a felebbezésnek azon berendezése folytán merülne fel, mely a sommás eljárás részére terveztetik, ugy nem szabad feledni, hogy azon körülmény, hogy a felebbezés szóval tárgyaltatik és mintegy uj pert indít meg a felső bíróság előtt, alapos kilátást nyújt arra, hogy a felebbezések száma csökkenni fog, továbbá, hogy ép a felebbezés ily berendezése a kifejtettek szerint, az első bíróság előtti eljárás egyszerűsítését hozza magával, pedig ez utóbbi képezi a szabályos esetet, mig a felebbezés csak esetleges. Visszatérve a bagatell és a sommás eljárás között fennálló külömbségekre, fontosság tekintetében az illetőségi okok korlátolása és az ügyvédi, költségek megítélésének tilalma következik. Mindkét pont nagy fontossága eléggé kitűnik abból, hogy ép e két pont az, a mely a legsűrűbb és legélénkebb panaszokra adott okot. Nagy fontosságuk pedig abban áll, hogy. a perlekedést a jogosult fél részére megnehezítik és megdrágítják, az alaptalanul perlekedő adós részére pedig megkönnyítik és olcsóvá teszik. Teljes mértékben áll ez különösen az ügyvédi költségek meg nem ítéléséről. Minthogy e két pont sorsa arra az esetre, ha a bagatell eljárás egyáltalán