Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/36 / 4. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. Harmadik közlemény

Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből Ép oly kevéssé tesz különbséget, vájjon bűntett, vétség vagy kihágás miatt inditandó-e az eljárás. A kihágások tekintetében a külföldön támadt kérdés (leginkább azért, mert a kihágások jobbára csak pénzbüntetéssel büntetendők) a mentelmi jog kiterjedése értelmeben döntetett el, a mi annál kétségtelenebb, minthogy a kihágások közt is vannak olyanok, melyek szabadságvesztés-büntetéssel büntetendők s mert már a bíróság elé való idézés s kényszerű megjelenés a mentelmi jog kétségtelen megsértését képezi. e) Az, hogy tettenérés esetén az országgyűlési tag a ház engedélye nélkül is letartóztatható, nem zárja ki, hogy a bűnvádi eljárás ez esetben is a ház engedélyétől feltételeztetik. Ellenkezőleg a két egymással látszólag ellentétben álló elv akként egyeztetendő össze, hogy a tettenért s letartóztatott országgyűlési tag ügyében, erről az illetékes ház azonnal értesítendő s engedélye a további eljárásra kikérendő, a melynek megtagadása esetében a letartoztatott országgyűlési tag azonnal szabadlábra helyezendő. f) Az előnyomozást, a németek által u. n. scrutinial-eljárástr az országgyűlési tag mentelmi joga ki nem zárja. A kérdés külföldön is ily értelemben döntetett el,22 a mi annál természetesebb, mert hisz az előnyomozás ép annak a kiderítését czéloz?a meginditandó-e a bűnvádi eljárás, e nelendő-e bünvád vagy sem. Magának az országgyűlési tagnak kihallgatásáról természetesen szó nem lehet, mert ez már a mentelmi jogba ütköznék, melyről az országgyűlési tag, minthogy nem személyes privilégiumról van szó, nem mondhat le, akkor sem, ha ez érdekében lenne, mint p. o. akkor, ha felvilágosító nyilatkozata által képes volna az esetleges gyanuokokat nyomban eloszlatni. Ez nem zárja ki, hogy a nyomozás folyamatba tételéről értesült országgyűlési tag más alkalmas módon önkényt ne hozhassa a nyomozó közeg tudomására azokat a körülményeket, melyeket saját érdekében a gyanú eloszlatására alkalmasaknak tart. A mentelmi jog, habár nem személyes privilégium, mégis «előjog> s nem válhatik hatrányTára annak, a kit illet. 7. A mentelmi jog s a tanuzási kényszer. A képviselőház 1889. évi ápril hó 10-kén e kérdésben kelt határozata szerint : «az országgyűlési képviselőnek tanúságtétel végett megidéztetéséhez a képviselőház engedélye nem szükséges. A tanuként megidézett képviselő ellen személyes szabadságát korlátozó kényszerezközök azonban csakis a mentelmi jog felfüggesztésének előzetes kieszközlése után alkalmazhatók.* Ez az elv természetesen a főrendiház tagjaival szemben is 22 így Legraverend is, «mert ez a képv. hivatását nem akadályozza* s mert «a ház engedélye nélkül csak azok az eljárási cselekedetek tilosak, melyek a képviselő jelenlétét követelik és őt bármikép zaklathatják >. Magyar Igazságügy 1891. XXXVI. 4. 14