Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)
1891/36 / 4. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. Harmadik közlemény
184 Dr. Heil Fausztin esetén a megválasztatott képviselők igazolásuk előtt is képviselői hivatást teljesítenek, a mennyiben egymást kölcsönösen igazolni hivatvák, s habár azért igaz, hogy az előzetes teendőkre vonatkozólag az alkotmányos biztosíték őket megilleti, a biztosíték nem terjeszthető ki azokra a képviselőkre, a kik az országgyűlés tartama alatt választattak meg. Ugy Franczia-, mint Olaszországban azonban tételes törvény értelmezéséről volt szó, a mire, mint már fennebb megérintetett, a bíróság kétségtelenül jogosítva van.19 Nálunk, törvény nem létében, az értelmezés joga az országgyűlést illeti meg. Előfordult esetben a képviselőház ugy határozott, hogy a mentelmi jog élvezete az országgy. képviselőt megválasztatása perczétől illeti.20 c) A mentelmi jog tartama. Nálunk alig szenvedhet kétséget, hogy a mentelmi jog addig tart, a mig a képviselő képviselő ; a mig a képviselői mandátum védelmi ideje lejárt vagy a mandaT tum máskép megszűnt. A fennidézett képviselőházi határozat < országgyűlési tagok»-ról beszél, világos tehát, hogy az azoknak biztosított jog addig tart, mig országgyűlési tagságuk tart.21 Alig szükséges említeni, hogy a többször idézett képviselőházi határozat i. és 2. pontja között e tekintetben az a különbség forog fenn, hogy az 1. pont esetében az országgyűlési tag e minőségének megszűnte után sem vonható feleletre; a 2-ik pont esetében ellenben az országgyűlési tag e minőségének tartama alatt elkövetett bünt. cselekmény miatt is e minőségének megszűnte után bűnvádi eljárás alá szabadon vonható. A 2-ik pontból nem látszik következni, sőt az argumentum a contrario szerint épen az ellenkezőt lehetne következtetni, de mégis kétségtelen, mert a mentelmi jog feltétlen követelménye, hogy az országgyűlési tag e minőségének tartama alatt oly cselekményért sem vonható a ház engedélye nélkül bünv. eljárás alá, melyet országgyűlési tagsága előtti időben elkövetett. d) Az országgyűlési tag a ház engedélye nélkül «közkereset* alá nem vonható. A közkereset alatt kétségtelenül «bünvád> értendő s nem tesz különbséget vájjon hivatalból, vagy csak a sértett fél indítványára indítandó eljárásról, vagy magánvádról van-e szó. 19 Ámbátor Francziaországban Odillon Barrot 1847. évi április 20-kán a képviselőházban ugy nyilatkozott, hogy csak a házat tartja illetékesnek annak a kérdésnek eldöntésére, vájjon a mentelmi jog alkotmányos biztositéka, a mely az állampolgárok összes egyéb alkotmányos jogait födi, — a megválasztás, vagy az igazolás napjával kezdó'dik e. Saluto I.-k. 102. 1. 20 1878. évi decz. 9-iki határozat 1. Magyar Igazságügy XI. k. 82. 1. s U. o. Löw Tóbiástól e határozat bírálatát. 21 Ugyanigya 36. sz. alatti curiai Ítélet. A mentelmi jog terjedelme tehát jelentékenyebb mint p. o. Olaszországban, a hol a statatum 45. §-a szerint a képviselőt a mentelni jog csak az ülésszak (sessione) tartami alatt illeti, ugy hogy az ülésszaka megnyitása előtt és berekesztése (de nem elnapolása) után a ház engedélye a képviselő elleni bünv. eljárás megindításához nem szükséges.
