Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/36 / 4. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. Harmadik közlemény

Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből 183 a) Az i-ső pontra vonatkozólag a m. k. Curia 1889. évi május hó 9-én 3837. sz. a.16 kimondotta hogy : ca választókhoz intézett nyilatkozat nem tekinthető «a képviselő hivatása teljesítésével összekötött működésnek*, s igy nem tartozik azon esetek közzé, melyek miatt a bűnvádi eljárás egyszer mindenkorra kizárva van ; hanem csak azon esetek közzé, melyek miatt az eljárás a mentelmi jog felfüggesztésétől, a ház engedélyétől feltételeztetik.* Vagyis nem tartozik az 1867. évi nov. hó 18-kán kelt fennebb közölt képviselőházi határozat i-ső. hanem csak annak 2-odik pontja alá. E nézet helyes. Mert a képviselő, midőn választói előtt nyilatkozik, nem szól s nem nyilatkozik sem «a házban a házhoz», sem pedig «a házon kivül, de a háznak megbízásából.* Minthogy azonban a mentelmi jogot törvény nem szabályozza, mely esetben a vonatkozó törvénynek, mint minden más törvénynek magyarázata és értelmezése bírói hatáskörbe tartozik s így a mentelmi jog terjedelme s tartalmának értelmezésére maga az országgyűlés van hivatva : a m. k. Curiának fennebbi, bár érdemileg helyes kijelentése csak addig irányadó, míg az országgyűlés esetleg ellenkezően nem határoz. b) A képviselői immunitás mikor kezdődik? a megválasztássavagy az igazolással ? Vagyis a megválasztatott, képviselő már megválasztásával lép-e a mentelmi jog élvezetébe, vagy csak az igazol lássál, ugy hogy a megválasztott, de még nem igazolt képviselő elleni bűnvádi eljárás megindításához a ház engedélyének kikérése nem szükséges ? A kérdés Francziaországban és Olaszországban előfordult alkalommal a bíróságok által a mentelmi jogot megszorító értelemben döntetett el. A bünv. eljárás alá vont képviselők arra hivatkoztak, hogy a képviselő mandátumának alapja, képviselői minőségének egyedüli jogczime: a választás, a mely ennélfogva mindaddig érvényes, mig az igazolási eljárás folytán meg nem semmisittetik. Továbbá arra, hogy a még nem igazolt képviselő is képviselői hivatást teljesít, mert az általános választásokból kikerült ház megalakulásában részt vesz. Ugy Francziaországban a semmitőszék17, mint Olaszországban a genuai felebbv. törvényszék18 a perbe vont képviselők kifogását elvetették, s arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a képviselőknek adott alkotmányos biztosíték, minthogy czélja biztosítani a képviselői hivatás szabad gyakorlatát, minthogy azért az «a hivatás biztositéka*, s nem «a szeméi)' privilégiuma*, csakis az igazolt képviselőket illetheti. Habár igaz, hogy általános választások 18 Doda Traján ügyében B. J. T. XVIII. k. 189. 1. 17 1847. évi ápr. 10. i% 1802. sept. 10.