Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/36 / 4. szám - Jövedéki kihágások

Jövedéki kihágások 173 az, hogy a legkisebb mértéken alul leszállani a pénzbüntetéssel még akkor sem szabad, ha a törvényes büntető eljárás abbanhagyása lenne is engedélyezhető: ebből kifolyóan a jövedéki vizsgálatokat teljesítő pénzügyi közegek rendszerint nem is figyelmeztetik a felet az 1883. 44. t.-cz. 104 §-ában előirt módon a rendes eljárástól lehető eltérés kedvezményére s igy természetes, hogy a vádlott, a kinek egyszerűen eleibe csak annyi tartatik, hogy tartozik a nyolczszorostól a tizenhatszorosig terjedő s összegileg megjelölt pénzbüntetést fizetni, nem tudván, hogy mily összeg lesz tehát tulajdonkép kiszabva, legtöbbnyire megtagad minden fizetést s hagyja az ügyet a rendes útra tereltetni. Minthogy pedig az 1888. évi 44. t.-cz. 104. § ában világos utalás történik az 1883. évi 44. t.-cz 104. §-ára, s igy nyilvánvaló, hogy a terhelt fél arra figyelmeztetendő is és határozottan megjelölendő azon legkisebb Összeg, a melynek lefizetése mellett a bírói útra terelés mellőztetni s illetve az eljárás megszuntettetnr fog : a kir. Ítélőtábla az esetben, ha ez nem történt, az első birói Ítéletet rendszerint feloldja s a hiánynak pótlását rendeli el. Az 1883. évi 44. t.-cz. 104= §-ára való figyelmeztetés igen fontos tényező a terhelt érdekeinek szempontjából, a mely érdekeket a büntető biró a jövedéki eljárásban sem tévesztheti szem elől. Az ítéletek igy szólnak : A pestvidéki kir. törvényszék mint büntető bíróság Pásztor János vádlott ellen, a hiv. zár megsértése és a szeszfőzésnek 24 órával előbb történt megkezdése miatt indított szeszjövedéki kihágási ügyben következőleg itélt. Pásztor János 46 éves, r. kath. nős, 4 gyermek atyja, pálinka főző, büntetlen, kecskeméti lakos, vádlott, a hiv. zár megsértése és a szeszfőzésnek 24 órával előbb törtéDt megkezdése által elkövetett és az 1888. 24. t-cz. 27. és 29. §-a szerint minősített jövedéki kihágásban vétkesnek kimondatik és az idézett törv. 88. és 89. § a értelmében 2 frt 87 kr szesztermelési adónak, ugy annak nyolczszoros összege, vagyis 22 frt 96 krnak mint birságnak, valamint a zársértés után 10 frtnak mint birságnak összesen tehát 35 frt 83 krnak a kecskeméti m. kir. adóhivatalnál jelen ítélet felmutatása mellett, 30 nap alatti megfizetésében végrehajtás terhe mellett elmarasztaltatik oly kijelentéssel, hogy a mennyiben ezen Ítéletnek jogerőre emelkedésével a marasztalási birság a marasztalt vagyonából behajtható nem lenne, a birság helyeit vádlott az 187Ó. IV. t.-cz. 19. és 20., 1880. XXXVII. t.-cz. 9. és 13. és az 1883. XLIV. t -cz. 108. §-ai alapján hét napi elzárásra Ítéltetik. Indokok: Az 1890. február 23-án Pásztor Tános vádlott egy főzési müvelet folytatását akarta bejelenteni, mely 23-án reggel 5 órától vette kezdetét és véget érne február 24-én reggel 5 órakor. Engedélyt azonban nem kaphatott, mert kiderült, hogy a vádlott a 348. számú bárcza szerint engedélyt kapott arra, hogy febr. 24-től febr. 25-ig szeszt főzzön. E szerint a 23-iki főzéssel a hiv. zárt megsértette és a 410 liter termelő képességű főzőkészülékkel bejelentés nélkül, szőlőtörkölylyel, 1 napig szeszt főzött. Vádlott a vizsgálat alkalmával beismerte, hogy jövedéki kihágást követett el, de az ugy történt, hogy az az ember, kinek anyagja febr. 23-án kifőzetett, utasítva lett tőle, hogy a bárczát már február 20 án vepye ki, az pedig csak 2I-én váltotta ki és pedig ugy, hogy az 24-től lett kiállítva ; erről a vádlott nem tudott semmit £ csak az adóhivatalban nyert értesítést arról, hogy február 23-ára nincs bárczája. Ezzel bizonyitva van, hogy a szeszfőzés adóköteles művelete bejelentés nélkül