Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. módosításáról; Előadói tervezet

Törvényjavaslat 61 a számos panasz mellett több bírósági vélemény a községi bíráskodásnak nem egy helyen sikeres gyakorlatát is tanúsítja, ott az bizonyára továbbra is igénybe fog vétetni, a hol pedig a közegek épen nem vagy rosszul működnek, ott az orvoslás már benn van az intézményben, t. i. abban, hogy a fél nem kénytelen a községi bírósághoz fordulni. E tekintet annyival inkább figyelmet érdemel, mert a községi bíráskodás gyakorlására más közegeket, mint a jelenleg fennállókat, alig lehet találni. E részben minden ujitás nem volna egyéb, mint egy kétes eredményű kísérletezés. A tervezetben elfogadott községi eljárás általános indokolásához tartozik még annak megemlítése, hogy a tervezet helyesli és maga részéről is elfogadja az 1877 : XXII. t.-cz. azon felfogását, hogy a községi bíróságok nem veendők fel a rendes bírói szervezetbe és hogy ítéleteik ellen nem felebbvitelt kell engedni, hanem a törvény rendes útját kell nyitva tartani. Az olyan bíráskodás ugyanis, mely esetleg egy felső bíróság által felülvizsgálandó, feltételezi, hogy az alsó biróság ugyanazon eljárási szabályok szerint járjon el, mint a melyek a felső bíróságra nézve irányadók és hogy az alsó biróság az eljárás formáiban és a szakszerű jogalkalmazásban kellő jártassággal birjon. E feltételek azonban, a melyek nélkül a felebbvitelnek nevezett jogorvoslat sem volna az első bírósági eljárás folytatása, hanem tényleg rendszerint egy uj perré fejlődnék, a mi községi bíróságainknál meg nem valósithatók, illetőleg nem forognak fenn. //. Eljárás a községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben. A községi bíráskodást meghaladó ügyekben egy külön bagatell-eljárás csak annyiban bir létjogosultsággal, a mennyiben az a sommás eljárással szemben eló'nyösebbnek mutatkozik. Ezen szempontból kiindulva, helyén van, hogy a bagatell-eljárás sajátságai, szemben a sommás eljárással, megállapittassanak és azok jelentősége megvizsgáltassák. Mellőzve a bagatell-eljárás azon szabályait, melyek csakis annak a sommás eljárástól való elkülönítéséből származnak, mint nevezetesen a hatáskör megállapítására és annak hivatalbóli figyelembevételére vonatkozó szabályokat, a bagatell-eljárás és a jelenleg érvényes sommás eljárás a következő, legalább első pillanatra számbavehető különbségedet mutat fel : 1. a kisebb polgári peres ügyekben a járásbíróság mellett a bíráskodással felruházott szolgabirák és a békebirák is eljárhatnak (1877 : XXII. t.-cz. 1. §.) ; 2. a birói illetőségi okok a bagatell-törvény 15. §-ában alperes érdekében korlátolva vannak ; 3. birói érdekeltség esetében biróküldésnek nincs helye, hanem a hasonló hatáskörű szomszédos bírák valamelyike jár el. Az érdekeltség nem a negyedizigleni oldalrokonok és a másodizigleni sógorok, hanem csak a másod-, illetőleg első izigleni oldalrokonok és sógorok ügyeire terjed ki (16. §.); 4. a keresetindítás és az idézés egyszerűbb. Az idézés a kereset közlése nélkül idézvénynyel történik. Ennek megfelelőleg az írásbeli kereset csak egy példányban nyújtandó be, a szóbeli keresetről pedig külön jegyzőkönyv nem vétetik fel, hanem az csak röviden a panaszkönyvbe vezettetik. Csekélyebb jelentőséggel bir, hogy az idézvény felperesnek kivá-