Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. módosításáról; Előadói tervezet

58 Törvény jav islat böző természetű jogintézményt képez és egészen különböző alapon akarja azon czélt elérni, hogy a biróságok terhe megkönnyítessék és hogy a kisebb ügyek olcsó és gyors elintézésben részesittessenek. A községi eljárás kívül áll a bitói jogszolgáltatás körén és analógiáját a közigazgatási eljárásban találja, melynek bizonyos ügyekben a peres eljárást meg kell előznie, a hová az előleges gyámhatósági határozat is tartozik, a mely per utján megtámadható, vagy az iparhatóságok, illetőleg az ipartestületek kebelében alaku't békéltető bizottságok előleges döntése, az iparosok és segédeik vagy tanonczaik között felmerült vitás kérdésekben. A törvény az által akarja a peres ügyek számat csökkenteni, hogy csak a községi biróság határozatával meg nem elégedő félnek engedi meg, hogy ügyét a járásbíróság elé vigye, vagyis más szavakkal, hogy a törvény rendes útjára lépjen. Egészen- más szempont alá esik a községi bíráskodást meghaladó ügyekben való bagatell-eljárás. Ezen eljárás nem egyéb, mint a peres eljárásnak egy faja. A törvény az eljárás egyszerűsítése, a jogorvoslatok korlátozása és némely más intézkedés által akarja a biróságok teendőit apasztani és az eljárás olcsóságát és gyorsaságát elérni. I. A községi bíráskodás, Kétségtelen, hogy egy eljárás, a mely a rendes biróságokat tehermentesíti és egyszersmind a feleknek kisebb ügyeik rendezésére olcsó és könnyen hozzáférhető módot nyújt, felette kívánatos. Ép oly kétségtelen azonban az is, hogy e czélok megvalósításának természetes határát a jogbiztonság követelményei képezik. A kérdés ezek szerint nem is az, hogy a községi bíráskodás egyáltalán fentartassék-e, hanem az, hogy lehetséges-e a községi bíráskodást akként berendezni, hogy az : r. a biróságokat tehermentesítse, 2. a felek kényelmére szolgáljon és 3. a jogbiztonság követelményeinek megfeleljen. E három szempont szerint birálandók meg a községi eljárás lehető alakzatai, tekintetbe véve a nálunk létező viszonyokat. A községi bíráskodás fő alakzatai pedig a következők. A községi bíráskodás kiterjedhet: a) az ügy végleges eldöntésére ; b) az ügy előzetes, a rendes biróság előtt még megtámadható eldöntésére ; c) csupán egyeztetésre. E három berendezés mindegyike mellett továbbá a községi bíráskodás lehet a jogkereső félre nézve kötelező vagy csupán facultativ, ugy hogy ezek szerint hat különféle módozattal állunk szemoeri, melyek mellett még alfajok is képzelhetők. így lehet a községi bíráskodás rendszerint csupán egyeztető, mindkét fél beleegyzésével azonban ügydöntő, —. képzelhető volna továbbá az is, hogy a községi biróság előtt kötött egvezség nem ruháztatnék fel Ítélet erejével, hanem csak magánjellegű egyezségnek tekintetnék, melyet szükség esetén még perrel kellene érvényesíteni. . . Kétségtelen, hogv a községi bíráskodás a rendes biróságok tehermentesítését leginkább akkor valósítaná meg, ha a községi biróságok a kisebb ügyeket véglegesen eldöntenék. Az is kétségtelen azonban, hogy a községi bíráskodás ily szabályozása azon közegek mellett, melyek nálunk, egyes