Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - A kisérlet-tan áttekintése

46 Cairara tetve, a rongálás czimét pedig mint minősítő körülményt fogja tekintetbe venni számításánál. De ha a vagyonrongálas czimét tartja súlyosabbnak és ezt alkalmazza, nem mondhatja, hogy e czimét a lopás czélja minősiti. , Másik példa azon klasszikus eset. mely /. 5 D. de quaes­tionibus olvasható s melynek tényállása az, hogy a tettes vele vér­rokonságban levő férjes nővel nemileg közösül. Ezen egy cselek­ményben az adulterium és az mcestus kettős czime mutattatik ki. Marcianus súlyosított büntetést ajánl, «quia duplex delictum est» ; de nem szól minősítőkről. A megkettőzés szabálya, mely e külö­nös esetben alkalmazandónak mondatott, a gyakorlatban nem lett általánossá. Másik példa. Cajus megsebezte ellenségét azon czélból, hogy megölje. Nem érte el czélját, de súlyos sértést okozott (pl. csonkítást, abortust). A bíró megállapíthatja a súlyos testi sértést vagy az emberölés kísérletét. Azon czimét fogja választani, a melv­nek súlyossága túlnyomó. De a doctrina mai állása nem engedi meg neki. hogy a súlyos testi sértést az emberölési czél által mi­nősítettnek, vagy az ölés kísérletét a csonkítás által minősítettnek mondja. A tudomány ezt ez idő szerint nem engedi meg neki. Egy fiatal büntető jogász nemrég sajnálatos hiány és sok mai codex hibája gyanánt hozta fel e tényt. Talán igaza van, és ko­runk törvényhozói haszonnal foglalkozhatnak a dologgal; hisz' foglalkozott vele — mint mindjárt kifogom mutatni — a toscanai törvény is. De a hézag sok codexben és javaslatban megvan. Ily körülmények között félő, hogy a testi sértő javíthat sorsán, ha ölési kísérletben mondatja ki magát bűnösnek; a mint tartani le­het attól is, hogy a szemérem elleni erőszakot elkövető helyzete könnyebbülhet, ha nem ebben, de az erőszakos közösülés kísérle­tében mondják ki bűnösnek. Ezen és hasonló esetekre nézve sok positiv törvény hiányos. De mit tesz ez ? A bíró bölcsessége se­gíthet rajta a tulnyomóság szabályáv; 1. A törvényhozó pedig le­gyen meggyőződve, hogy ha gyakran nehéz a bűncselekmény fogalmát, annak súlyosító és enyhítő körülményeit, szabatosan és félre nem érthetőleg kifejezni: az esetek védtelen változatossága mellett még nehezebb a büntetés kimérésével az osztó igazságba nem ütközni. De hát adhat-e a tudomány szabályt arra, miképen kell a kísérlet beszámításánál összeegyeztetni azt, a mi a kísérletért mint kísérletért jár, azzal, a mi ezen kísérlet alkotó cselek­ményeiért jár, ha önmagukban, mint bevégzett reatumokat tekint­jük ? E feladat megoldása a bűntett és a büntetés tudományának művelőire vár ; de nagyon okosan megoldotta már, mint rögtön ki fogom mutatni, a toscanai törvény. Csak annyit jegyzek meg, hogy tudományos formulát e czélra csak két módon nyerhetünk, mindig a minősitők szabályának

Next

/
Thumbnails
Contents