Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)
1891/35 / 1. szám - A kisérlet-tan áttekintése
A kisérlet-tan áttekintése 4) segítségével. Vagy azt kell elfogadnunk, hogy a kísérlet az e s közök, azaz a veghezviteli vagy bevégzést tettek által létrehozott eredmény szerint minősül; vagy azt, hogy a használt eszközökkel létesített delictum azon c z é 1 szerint minősül, melyre irányozva volt. Akár az egyik akar a másik szabályt állítjuk fel, a következmény mindig az lesz. hogy a tisztán alaki halmazat is súlyosító körülmény fog lenni. És e tételek elfogadása nem csorbítaná azon elveket, melyekből mint alapvető szabály folyik, hogy több jog sértése a bűntett politikai mennyiséget gyarapítja. Ismétlem tehát, hogy a toscanai törvényhozó bölcsessége uj szabály nélkül is segített mindezeken, még pedig a tulnyomóság elméletével, melyet általános és absolut szabályul íogadott el s melyet a 81. szakaszban az alaki halmazat elméletévet egyesitett. Ezt a szakaszt méltatlanul vádoltak szerteleti szigorral azok, a kik nem értették meg, és helytelenül csonkította meg az utolsó olasz javaslat, kézzelfoghatólag meghamisítván eszméjét. Lássuk szövegét: «Ha valamely cselekmény több büntett-czimet állapíthat meg. mindig az lesz reá alkalmazandó, a mely súlyosabb büntetéssel van fenyegetve. E büntetés, ha nem absolute meghatározott, az ugyanazon cselekménynyel elkövetett többi jogsértésekhez képest a törvényes határokon belül fölemeltetik.» Ha e szakaszt egybevetjük az olasz javaslat 86. szakaszaval,*) könnyen láthatjuk, hogy a toscanai 81. szakasz a tulnyomosag és a minősítők szabályain alapszik, holott az olasz 86. szakasz fölvette a tulnyomóság szabályát, de mellőzte vagy kifeledte a minősítőket. Hogy ez haladas-e vagy visszaesés, azt könnyen megítélhetjük, ha félreteve a pártszempontot, a két szakaszt összehasonlítjuk. A halmazatra vonatkozó vizsgálatom eredményét a következő tételekben vonom össze : 1. Az anyagi halmazatra, az eset körülményei szerint, a függetlenség, a folytatás, a tulnyomóság vagy a minősítők szabálya alkalmazandó. 2. Az alaki halmazatnál sohasem lehet helye a folytatás szabályának, mert e szabály engesztelhetetlen ellenmondásban van e halmazat ténybeli föltételével. 3. A tulnyomóság szabályának az uralkodó tan szerint az alaki halmazatnál is helye van. *) A fenatus javaslatának 86. szakasza : «Arra, ki több büntettczimet megállapító cselekményt követ el, a súlyosabb czimü bűntett büntetése alkalmazandó* — és itt megállott. A miniszteri bizottság hozzácsatolta a folytatás szabályát, mely az anyagi halmazat terére tartozik. De szintén mellőzte a minősítők Szabályát, mely az alaki halmazat körében az egyedül elfogadható.