Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - A kisérlet-tan áttekintése

A kisérlet tan áttekintése 45 3. Ha több bűncselekmény között ezeken felül még tárgyi kapcsolat is van, mert egyikük a másik eszközének volt rendelve, akkor a fictiv egység eltűnik és helyébe a valóságos egység lép. Itt már nem szerepelhet a folytatás szabálya, mert nincs szükség fictiora, ha valóság létezik. Nem a folytatás, hanem a minősítők szabálya lesz alkalmazandó. Ilyenkor az egységes bűntett alakzata áll elő. de fogalma és beszamitasa módosul. Fogalma: mert minősítettnek nevezzük, és mert néha a czime is változik, A beszámítás : mert a jogi objectivitás kettős volta, mely méltán tekintetik nagyobb megtorlást érdemlőnek, súlyosabb beszámítás alá esik. E harmadik esetben csak azon kérdés okoz nehézséget, váljon ?-z eszköz-bűntettet a czél szerint, avagy a czél-büntettet az eszköz szerint kell-e minősíteni ? E kérdés megoldásánál egy másik szabály van segítségünkre: a tulnyomósag szabálya, kapcsolatban a minősítők szabályával. A súlyosabb delictum a fődelictum, akár eszköz akár czél volt; a másik mint minősítő körülmény járul hozzá. Ha a viszonylagos suly egyenlő, mert egyik sincs jogi túlsúlyban ; akkor megmarad a czélnak az eszköz fölötti eszmei túlsúlya; a bűntett czimet a czél adja meg. a bűnös eszköz pedig csak mint súlyosító körülmeny fog szerepelni. Példák Cajus ölési'szándékbói tőrrel döfött meg valakit, de csak sebet ejtett rajta. Azután egy második tőrszurással megölte. Itt a két tőrszurás a testi sértés és az ölés anyagi halmazatat mutatja. De az első tőrszurás csak a bevégzett testi sértés és az emberölés kísérletének alaki halmazatat hozta lé':re, mert csak egy tett volt. Ez világos. Az is bizonyos, hogy az alaki halmazat kérdésének megoldásánál a folytatás szabálya mi segítségünkre sem lehet, mert ellenmondás volna ezt egy cselekményre alkalmazni. A lehetőleg concurráló két czim közül melyik alá fogjuk tehát vonni ezen egy tettet ? Világos, hogy itt ismét a túlsúly szabályahoz kell folyamodiiunk. A két czim közül azt fogjuk alkalmazni, a mtly súlyosabb. De ha ezen alakulatban nem foghat helyet a folytatás szabálya : mondhatjuk-e, hogy a minősítők szabálya nem alkalmazható ? Sokan azt hiszik, hogy ez nem mindig lehetséges. A biró két czim között választhat, de az egyiknek elfogadásából szükségképen következik a másiknak kizárása. Példák. A tettes lopás czéljaból feltört egy ingó dolgot; e ponton megakadt a cselekvés. A biró kétféleképen minősítheti ezen egységes cselekményt: a lopás kísérletének, mert feltörés történt, vagy vagyonrongalásnak. Azt választja, amelyiket az alkalmazandó törvény súlyosabbnak tekint. A lopás kísérletének czime ala vonja, mert ezt találja, hogy az súlyosabban van bűn-