Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - A kisérlet-tan áttekintése

42 Carrara azon, látszólag- paradox tételét, hogy a kísérlet az, a mi a bűntett beáégzéséhez hiányzik. E lefokozás első kritériumát (a normális kritériumot) a kísérlet physikai mennyiségéből fogjuk venni. A bevégzett bűntettől leszálunk a meghiúsult bűntetthez (bevégzési, teljes és elégséges actusok), a meghiúsult bűntettől a közeli kísérlethez (bevégzési actusok). a közeli kísérlettől a távolihoz (véghezviteli actusok), míg végre, ha pusztán előkészületi cselekményekkel állunk szemben, azaz oly cselekményekkel, melyek — mint a bevezetésben mondám — még nem vonatkoznak arra, a mi bűntett passiv alanyául van kiszemelve, — elérünk a beszámítás teljes kizárásához Ezen első kritériumnál nem merül fel nehézség. A kísérlet csökkentő erejének egy második mérték-kriteriumára akadunk abban, a mit Carmignani a kísérlet minőségét n e k nevezet, de a mit én inkább a kísérlet erkölcsi menynyiségének nevezek. Ama kritériumot, mely a kísérletnek a mennyiségi mérlegelésénél a jogászt vezéri', azon viszonyban kell keresnünk, mely a bűnös eseményt gátló ok és a tettes akarata között fennáll. A mérték állandó kritériumául a kísérlet physikai mennyiségét fogjuk ugyan megtartani, de a kísérlet beszámítása ezenkívül is módosulni fog még az erkölcsi mennyiség változásai szerint, vagyis a szerint, a mint a bűnös esemény meghiúsulásában több vagy kevesebb része volt a tettes akaratának. Ha az akadály oka tisztán véletlen és physikai volt, a kísérlet beszámítása normális lesz, vagyis physikai mennyiségének egyszerű kritériumán fog alapulni. A beszámítás csökkenni fog, ha az akadályt oly véletlen okozta, mely nem physikailag, hanem erkölcsileg működött. Még lejebb, a körülmények szerint egészen a teljes megszűnésig fogjuk szállítani a beszámítást, ha az akadály okát kizárólag a tettes akaratának kell tulajdonítani. Példák. A töltött puskában nem gyuladt meg a lőpor; a hamis kulcs beletört a lakatba, melyet ki akartak nyitni. Ilyen vagy hasonló okokból a tettes kénytelen volt abbahagyni vállalatát és a jog sértetlen maradt, de átkozza is balszerencséjét ! Itt physikai okból maradt a cselekmény kísérlet, az első esetben közeli, a másodikban távoli kísérlet. Ezen okokból mitsem lehet a tettes javára irni. Annyi beszámítás fogja tehát terhelni, a mennyi a kísérlet physikai mennyiségének és a befejezett cselekmény súlyának egybevetett kritériumaiból kikerül. A puskapor meggyuladt volna, a hamis kulcs kifeszítette volna a zárt. De a munka bevégzésének pillanatában a tettes megbánja a dolgot és önként eláll a vállalattól. Rábírhatta erre vallásos vagy erkölcsi lelkiösmerete, a kegyelet vagy a félelem érzete, — ez mindegy ; nem kell e miatt a lelke mélyét vizsgálni.