Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 6. szám

Csutorás László ráskodásról is, mivel az uj javaslat törvényerőre emelkedése után alkotmányunknak és az egyesek szabadságának egyedüli biztositékául ezen intézményt szeretik odaállítani. Mivel a közigazgatási bíróságról csak gr. Szapárynak a közigazgatási bizottságban tett kijelentései tájékoztatnak bennünket, azt megbírálni, vájjon mily értékű lesz az az intézmény, ez idő szerint nem lehet. Egész általánosságban azonban azon alapelvekből, melyek a miniszterelnök kijelentésében találhatók, hozzá lehet szólani. Mindenekelőtt ki kell jelentenünk, hogy a közigazgatási bíróságnak azon alakja, hatásköre és függetlensége, melyet gr. Apponyi a közig, bizottságban követelt, továbbá, az, hogy a közig, bíróságról szóló törvény a jelen törvényjavaslattal egyidejűleg léptettessék életbe, oly követelmény, hogy ennél kevesebbet kérni az adott körülmények között nem lehet. Sőt a közigazgatási bíróságnak ily értelmű megvalósítása és egyidejüleges életbeléptetése nélkül a jelen törvényjavaslatot elfogadni egyértelmű volna a nemzet szabadságainak kiszolgáltatásával a végrehajtó hatalom részére. Épen ezért itt nincs helye alkunak, sem az időre sem a módra nézve; nem lehet megelégedni a kormány egyszerű Ígéretével, hanem tények kellenek, melyek a javaslat által túlságos mérvben nagyított kormányhatalmat némikép ellensúlyozzák. De ha a közigazgatási bíróság azon alakjában szerveztetik is, amint azt gr. Apponyi kívánja, mégsem helyettesitheti azon biztosítékot, mely a valódi önkormányzatban rejlik. Mert a közigazgatási bíróság a közigazgatás terén előfordulható jogsérelmek és érdeksértések orvoslására igenis alkalmas, de a kormány esetleges hatalmi túlkapásaival szemben sem elég ereje, sem elég tekintélye nem fog lenni; mert mint a végrehajtó hatalom szervezetén kivül álló testület, csak a sérelem megtörténte után hozzáintézett parancsra jöhet működésbe; s működésének eredménye lehet az, hogy a kormány valamely tényét Ítéletében törvénytelennek és alkotmánysértőnek minősiti, azonban arra nézve, hogy ítélete végre is hajtassék, már semminemű garancziát nem nyújt. Tartsuk meg tehát a választást, mert csak választáson alapuló önkormányzat képes betölteni azon nagy feladatot, melyet Eötvös « Uralkodó Eszméi*-ben az önkormányzat elé tüz, t. i. hogy határt szabjon a kormány által képviselt államhatalom túlkapásainak. IV. Közigazgatásunk bajai és az uj javaslat. Ha azon bajok kutforrását keressük, melyek mai közigazgatási rendszerünk bukását előidézték, első helyen fogjuk találni a a tisztviselőknek hat évről hat évre történő választását.