Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)
1891/35 / 5. szám - Magyarország közjoga. (Államjog.) Irta Nagy Ernő, a közjog tanára a nagyváradi kir. jogakadémián. Második, átdolgozott kiadás Budapest, 1891. 367 lap
Irodalom 37i Van tehát ezek szerint a szuverenitásnak alanya : az állam, van kezelője: a törvényhozás, van birtoklója : a koronázott kiráiy. A kezdő jogászt teljesen zavarba fogják ejteni ily meghatározások, a képzettebb pedig azt fogja találni, hogy szerzőnek zavarosak a fogalmai. Ugyanígy vagyunk a főhatalom és annak orgánumaira nézve. Szerző fölállította a föhatalomról átalában szóló I. fejezetben (166. lap), hogy a főhatalom egy, de működését három orgánum (törvényhozó, birói, kormányzó) utján valósítja meg (sic); de a II. fejezetben előáll a király, mint a főhatalom birtoklója, a maga jogkörével s csak a III. és a további fejezetben következik a többi három orgánum, mig a törvényhozó szervről szóló 117. §. első bekezdésében megértjük, hogy a szuverén hatalom birtoklója, a király, a népet képviselő országgyűléssel együtt kezelője az állam törvényhozó hatalmának, a melyben az állam szuverén akarata kifejeztetik. Vagyis a főhatalom részletes leírásában arról értesülünk,' hogy a szuverén hatalomnak van egy feje, a koronás király, a mi alatt azonban nem tudjuk, mit kell szerző szerint érteni, váljon orgánumává lesz-e ez által az államnak stb. ? Arról értesülünk továbbá, hogy a törvényhozó, birói és kormányzó hatalom működési körök, melyeket különböző orgánumok kezelnek, az elsőt a király és az országgyűlés, a biróit a birói szervezet, a kormányzóit a király a minisztériummal s az alárendelt törvényhatóságokkal. Szerző nem látja a különbséget az államhatalmak mint funkcziók és az államhatalmak mint orgánumok között; ha e különbséget megteszi, arra az eredményre jött volna, hogy a szuverén hatalomnak Magyarországon a király, az országgyűlés és a minisztérium a fő orgánumai, ezek kormányozzák az országot, ezek hozzák törvényeit, ezek szereznek végső fokon érvényt a törvény és kormány parancsainak. A minisztérium a maga szabályalkotó hatalmával s a királyi tények ellenjegyzése által lesz a szuverenitás orgánumává, ellenben a birói hatalom, bármily nagy legyen fontossága, nem közvetlen orgánuma a szuverenitásnak, valamint a törvényhatóságok is csak a király; illetve minisztérium ellenőrző hatalma mellett gyakorolják a szuverenitás egy részét. Montesquieu tanával csakis ugy boldogulhatni, ha annak az államhatalmakra vonatkozó tanában az államhatalmak mint orgánumok és az államhatalmak mint funkcziók közti különböztetést megtesszük, a hogy ezt a Magyar Igazságügy 1880-iki folyamában dr. DellAdaini Rezső egy értekezése fölötti bírálatomban részletesen kifejtettem. A precizió hiánya, mely szerző munkájában a főhatalomra, a főhatalom ágaira nézve található s mely oly homályossá, határozatlanrá teszi, számos mas helyen is előtűnik. így azt mondja (161. 1.), hogy az államnak három fő cselek25*