Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - A kisérlet-tan áttekintése

36 Carrara Azért az előkészítő cselekmények sohasem alkothatnak büntetendő kísérletet. A mig csupán személyemet hozom mozgásba (elsőleges subjectív alany), addig senki jogát nem sértem és senki jogát nem veszélyeztethetem. Addig sem tehetem ezt, a mÍ£ pénzemen puskát vagy méregport vagy feszitő-vasat vásárlók; addig sem, a mig a magam dolgán munkálkodom. Az ilyesminek politikai beszámítása tehát nem képzelhető. A jogsértés és igy a veszély lehetősége csak akkor kezdődik, mikor a subjectiv alany érintkezésbe jön másnak dolgával vagy személyével. Ez lesz a támadás vagy bevégzés alanya; ebben harmadik személyek joga nyilvánulván, az érintés által lehetővé válik ezen jog sértése vagy veszélyeztetése s ennélfogva a politikai beszámítás objectivuma. De e beszámítás logikailag csak ugy lesz egybehangzó az alapját tevő veszélyeztetés elméletével, ha a személyben vagy dologban (a passiv alanyban), melyre a tevékenység irányult, a veszélyezettnek állított jog megsértése lehetséges. Azért a kísérlet beszámítása nem foghat helyet, ha a bűntett, melynek elkövetése szándékban volt, absolute lehetetlen. E lehetetlenség lehet physikai vagy jogi ; de ez egyre megy. Példák. Physikai lehetetlenség. Ellenségem egy előttevalo napi szélhűdés következteben holtan fekszik ágyában. Én azt hiszem, hogy él és meg akarom Ölni. Betöröm a szoba ajtaját a támadás passiv alanya), odalépek az ágyhoz és tőrömet a hulla mellébe (a bevégzés passiv alanyába) szúrom. De szándékolt bűntettemnek nem volt jogi tárgya, mert a testnek, melyre véghezviteli és bevégzési cselekményeimet irányoztam, nem volt mar élethez való joga. Hiányoznak tehát a politikailag beszámítható kísérlet elemei, mert a megszűnt jog megsértése nem levén lehetséges, nem létezhetett a veszély lehetősége sem. Jogi lehetetlenség. Feleségemmel közösültem azon hiszemben, hogy más neje; a magam dolgát vettem el azon hiszemben, hogy másé. Ha cselekményem ily passiv alanyokat ért, nem sérthettem semmiféle családi vagy tulajdonjogot és veszélyben sem lehetett semminemű jog. E szabály alkalmazásánál a valóságot kell nézni, néma tettes vélekedését. Egy rokonom hálába hatolok és onnan nagy értékeket veszek el. Lopást akartam elkövetni De most a postán azon hirt veszem, hogy rokonom két nap előtt meghalt. Minthogy az elhunytnak én vagyok egyedüli törvényes örököse, már kizárólagos tulajdonosa voltam azon értékeknek, melyeket akkor éjjel el akartam lopni. A vélt lopásról Ítéljen az erkölcsök birája ; de az emberi bíróság és jog nem foglalkozik vele. A lopás melyet elkövetni véltem, jogilag nem volt lehetséges, mert nem