Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám

A vád alá helyezés Angliában. Dr. LUKÁCS ADOLF pécsi jogtanártól. Az indictment-bill elintézése a nagy vagy vádjury hatásköréhez tartozik; ez rendszerint 23 tagból áll és szótöbbséggel nyilatkozik a vád alaposságáról; szükséges tehát, hogy legalább 12 szavazat legyen egyvéleményü, hogy az mint a vádjury elhatározása vétessék tekintetbe. A vádjury összes eljárása abban áll, hogy az indictment-bill tartalmáról tudomást vesz és az annak hátán feljegyzett vádlói tanukat hitbe veszi és kihallgatja. Ha ez megtörtént, akkor az indictment-bill feletti véleményét nyilvánítja azzal, hogy «true-bill» vagy «not a true bili* (régebben vera billa vagy ignoramus) szavakat arra feljegyzi. Ha ugyanis a vádat prima tacie alaposnak találja, akkor a «true bilisvélemény egyszersmind vádinditvány is, mely az ítélő jury előtti eljárásnak jogalapja és egyedüli forrása Ha pedig a vádjury a vad valószínűségéről nem győződött meg, akkor «no true bill»-véleménye egyszersmind a perbeszüntetés alapja és a rendesen fogva lévő vádlott azonnal szabadon bocsátandó Ez természetesen akkor történik, mikor a vádlott a békebiroi elókeszitő-eljarás lolytán eme vádjury elé committaltatott. De a vadat egyenesen és közvetlenül a vádjury elé is lehet vinni, tehát (a Vexatious Indictments Act-ban részletezett cselekmenyeken kivül) nem szükséges az ügyet előbb a bekebiró ele vinni, hanem a békebirói eljárás teljes elkerülésevei. az indictment-billt egyenesen a vádjury elé lehet terjeszteni. Ez esetben a vádjury előtti vádlottnak tudomása sincs arról, hogy ellene vád emeltetett; fogalma sincs erról egészen addig, mig az indictmentnek <true bili >-értelmű minősítése folytán ellene elfogatási parancs nem adatik ki. Végül vádol a vádjury úgynevezett <presentnient» alakjában, a mikor a vádjury az indictment-billt maga állíttatja fel, es ontapasztalás alapján minősiti is. Ez különösen olyan bünt. cselekményeknél fordul elő, a melyek a közhatóságoknak közérdekű ügyek iránti kötelességeik elmulasztásában állanak, vagy a mely bünt. cselekmények köztudomásúak. Ezen esetekben a vádjury a vád alaposságáról öntapasztalat alapján győződvén meg, nincs Magyar Igazságügy 1891. XXXV. r, -