Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám

Baintner Hugó Ezért a főpert eldöntő Ítélet hozatala is felfüggesztetik a be­avatkozás kérdésében folyó jegyzőkönyvi tárgyalás befejezéséig illetőleg addig, a mig egyúttal a beavatkozás kérdése is elbírálható. Ennek következménye, hogy ez esetben az avatkozó a főper menetére semmiféle befolyást nem gyahorolhat. Avatkozásának eredménye a legjobb esetben is a felperes kivívta eredménynek élvezetében, illetőleg ez eredményben való részesedésben fog nyil­vánulni. A főperben a főavatkozó csak ugy vehet részt, ha a felperes jogát elismerte. A mellékavatkozó perbe lépése. 2 A mellékavatkozás joga megállapítása iránt törvényeinkben semmi intézkedés nem foglaltatik. Az avatkozás ennek következtében minden alakszerűség nél­kül, mint régi gyakorlatunkban mondották <allegative» történik A perbehivott szavatos avatkozását a perbehivatással igazol­hatja. A mellékavatkozás többi eseteiben a bíróság s a felek előtt ismeretesek azon tényálladék mozzanatai, melyhez a törvények az avatkozás jogát kötik, s igy ezek igazolása nem fog szükségessé válni. Ha mégis oly személy találna avatkozni, a kit az avatkozás joga meg nem illet, vagy a főügyfelek valamelyike az avatkozó kizárását kérné, vagy végül az avatkozó részéről hivatalból észlelendő semmiség okai forognának fönn : akkor a törvényszék az eljárás rendje szerint legközelebb hozandó határozatában, esetleg e tárgy­ban hozzá intézett külön kérvény alapján, ha szükségesnek látja, a kérdés kiderítése végett kitűzött külön tárgyalás után, fog eme kérdésben határozhatni, mindenesetre azonban köteles lesz a kér­dést legalább az Ítéletben eldönteni. Sommás bíróság az avatkozás kérdését azonnal végzés­ben döntheti el. A határozat ellen, annak különféleségéhéz képest, azon jog­orvoslatok használhatók a melyeket a törvény azon nemű határo­zatok ellen megenged. A pertárnok sérelmes intézkedése ellenében az érdekeltek előterjesztéssel élhetnek. Mig az avatkozás kérdése eldöntve nincs, a feleik tartoznak az avatkozó cselekményeit, az eshetőségi elvet szem előtt tartva, figyelembe venni. Befejezés. 3. Minthogy az avatkozás mindkét neme a főper létrejöttét föltételezi, a perviszony megalakulása (a peralapitás) előtt az avat­kozás sem tekinthető megtörténtnek; az azonban nem zárja ki, hogy főavatkvatkozás esetében a beavatkozási alkereset, mellék

Next

/
Thumbnails
Contents